Újlót

Újlót Érsekújvártól 23 km-re északkeletre, Lévától 35 km-re délnyugatra, Nagysuránytól 15 km-re délkeletre fekszik, a Garammenti-hátság (Barsbesei-hátság) nyugati oldalán, a Lóti-patak partján, 168 méteres tengerszint feletti magasságban. Határa 283 méterig emelkedő dombvidék, a községközponttól (mely az egyetlen lakott település) keletre erdős, nyugatra főként szántóföld. A község területének mintegy 40 %-át erdő borítja. Újlót fölé a 242 m-es Výstrkov-domb emelkedik, majd tovább kelet felé az észak-déli irányú Családi-völgy (a lakatlan Máriacsalád pusztával), azon túl pedig az erdőborította (Hosszú-erdő) Hosszú-hegy (Dlhý vrch) következik, mely Újlót és Fajkürt határát alkotja. Északról a Veresztvin-domb (Verestvín, 265 m) választja el határát Bellegszencséétől. Délről Kisbaromlak, Komáromszemere és Komáromcsehi, keletről Fajkürt, északkeletről Pozba, északról Bellegszencse, Rendve és Hull, nyugatról pedig Ohaj és Zsitvabesenyő községekkel határos. Déli határa egyben Bars és Komárom vármegyék történelmi határát képezte évszázadokon keresztül. Közúton Zsitvabesenyő (6 km) és Rendve (5 km) felől az 1527-es harmadosztályú úton közelíthető meg, a Családi-völgyön áthalad a Bellegszencsét Komáromcsehivel összekötő út is.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1900-ban alakult meg Kislót és Nagylót kisközségek egyesítésével. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után ismét az Érsekújvári járáshoz. Területe (25,85 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben (1910/21: 25,84 km²) változott.

Népesség

Újlót a szlovák-magyar nyelvhatáron (a szomszéd községek közül Zsitvabesenyő magyar többségű) fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község magyar kisebbséggel. A 18. században szlovák és magyar lakossággal újratelepített Kis- és Nagylóton a 19. század második felére a szlovákok kerültek többsége és bár 1880-1910 között megfigyelhető a magyar nemzetiségűek arányának növekedése (29,7 %-ról 40,8 %-ra), a szlovák túlsúly mindvégig fennmaradt (1938-ban is 72,2 %-os szlovák többség). Ugyanakkor más környező vegyes lakosságú falvakkal szemben itt a magyar nemzetiség napjainkig fennmaradt, bár aránya lassan csökken az asszimiláció révén (1991-2011 között 11,3 %-ról 9,0 %-ra). A lakosság mintegy egytizede tartozik a roma etnikumhoz, roma nemzetiségűnek 1991-ben a lakosság 6,4 %-a, 2011-ben 2,9 %-a vallotta magát. Az 1990-es évek stagnálása után 2001-2011 között jelentős (7,8 %-os) népességcsökkenés (2121 főről 1955-re) figyelhető meg a községben. A lakosság többsége (2011-ben 80,3 %) római katolikus vallású, a főként magyar nemzetiségű reformátusok 1921-ben még a lakosság egyhatodát (16,0 %) alkották, 2011-ben már kevesebb, mint egytizedét (9,3 %).

Történelem

A települést 1247-ben említik először "Louth" alakban, majd 1339-ben "Louch", 1419-ben pedig "Looth" néven szerepel. 1512-től a szerzetesrendek megszüntetéséig a máriacsaládi pálos kolostor birtoka volt. A török harcok idején elpusztult, 1534-ben 9 portája adózott, 1601-ben 22 házáról, 1715-ben 30 adózójáról számolnak be az okiratok. A református vallás a 17. század végétől a komjáti felsőfokú iskolában iskolában tanult lóti lelkészek révén terjedt el, elsősorban Nagylóton. Elemi iskoláját 1771-ben létesítették. 1787-ben épült katolikus temploma 1901-ben leégett. 1809-től katolikus egyházközség, a reformátusok Komáromcsehivel közösen alkottak egy egyházközösséget. Első református imaházát 1853-ban építették. 1899-ben és 1901-ben is nagy tűzvész pusztított itt. 1900-ban az akkor már teljesen egybeépült Kis- és Nagylótot Újlót néven egyesítették. A 20. század elején még két lakott külterülete volt (Ürgemajor, Somossipuszta), melyek mára nyomtalanul eltűntek. Belterületén 1931-ben kora Árpád-kori sírokat találtak. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ekkor Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-45 között ismét Magyarországhoz. A magyar nyelvű oktatás 1920-ban megszűnt az állami iskolában (1938-45 között viszont a szlovák nyelvű oktatást szüntették meg), ugyanakkor 1963-ig működött Újlóton a magyar nyelvű református iskola. A 20. század első felében hengermalom és szeszgyár is működött itt. Belterületén 1931-ben kora Árpád-kori sírokat találtak. 1948-ban hatósági úton állapították meg a téves etimológián alapuló Veľké Lovce hivatalos nevet (korábban Lót). Mezőgazdasági szövetkezete 1957-ben, állami gazdasága 1963-ban alakult. 1958-ban vezették be a faluba a villamosáramot.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben teljes szervezettségű szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Református temploma 1882-ben épült, Szűz Mária anyaságának szentelt római katolikus temploma pedig 1907-10 között a leégett régi templom helyett. Tájházát 2006-ban létesítették. Határában találhatóak az egykori Máriacsaládi-kolostor pusztuló romjai. Az 1512-ben alapított kolostor Szűz Máriának szentelt barokk temploma 1745-ben épült. Miután 1786-ban a szerzetesrendet feloszlatták, a kolostort kiürítették, később magtárnak is használták, maga a templom egy 1866-os tűzvészben pusztult el.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Lót. Két falu Bars Várm. Kis Lótnak földes Urai több Uraságok, Nagy Lótnak pedig a’ Religyiói Kintstár, melly az előtt az Elefanti Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Verebélyi járásban, határbéli földgyei jók, réttyeik, legelőjök elég van, más vagyonnyaik külömbfélék. CSALÁD. Szabad puszta Bars Vármegyében, az Esztergomi Fő Érsekségben, 1786. esztendeig vólt itten a’ Sz. Pál’ Szerzeteseinek (Paulinusok’) nevezetes Klastromjok, mellyet 1512. Haraszti Ferentz, és Lévay Zsigmond gyarapítottak; de azután feldúlattatván, nagy három emeletű igen jeles épűletével, még nagyobb diszére hozattatott, ’s szép márványnyal ki rakott templommal ékesíttetik, Fűsshöz 5/4. óra járásnyira, fekszik Belleg mellett, Komáromhoz nem meszsze. Most a’ Religyioi Kintstárhoz tartozik. 1783. esztendőben itten egy 61. személyböl álló gyűlés tartatott F. Tiszt. Gindl Gáspár nagy tudományú Privincialisnak jelen létében. Kezdődött e’ Szent Pál Szerzete Magyar Országban 1215. esztendőben, ’s innen terjedett el Olasz, Lengyel, Horvát, Cseh, Morva ’s több Országokba: vége szakasztatott 1786., a’ Szent Benedek Szerzetével egyetemben; melly Szerzet 791. esztendeig, a’ Paulinusoké pedig 571. esztendőig virágzottak. Határja kies, és jó termékenységű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lóth (Kis és Nagy), két egymás mellett fekvő tót-magyar f., Bars vgyében, az első 211 kath., 9 evang., 25 ref., a második 587 kath., 156 ref. lak., s kath. paroch. templommal. Mind a két helységnek van szőllőhegye, erdeje, jó legelője, középszerü szántófölde. F. u. többen. Verebélyhez 3 óra.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szomszédos hegygerinczen túl szép völgyben van Mária-Család, ma puszta, azelőtt falu. Valaha a Pálos szerzet bírta, melynek e birtokot Lévai Zsigmond ajándékozta, s mely itt 1512-ben monostort épített. Midőn József császár e szerzetet föloszlatta, a birtok a vallás-alap tulajdonává lett, s a templom, mely híres volt művészi freskóiról nagy környék zarándokhelye maradt. A hatvanas években leégett a templom, tornyait lebontották, a templomot pedig magtárrá alakították.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Újlót, Komárom vármegye határán fekvő magyar és tót kisközség, 1760 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Nagylóth, Kislóth és Mária-család pusztáiból egyesítve, ma Újlót név alatt egy községgé alakult. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Loth alakban szerepel. 1358-ban Lóthy Tamás, Iván fiának tulajdona. 1424-ig nem találunk róla említést, de ekkor az esztergomi káptalan levéltárában fordul elő. 1506-ban királyi parancsra Henczelffi Istvánt iktatják e község birtokába, de 6 évvel ezután már Lévai Zsigmond és Haraszti Ferencz az urai, a kik birtokukat a pálosoknak adományozzák. Később a közalapítványi uradalom tulajdonába került és most is ennek van itt nagyobb birtoka. Az 1657-iki összeírásban nyolcz elpusztult telkéről van említés. 1899 október 2-án az egész község leégett. Két temploma közül a róm. kath. 1787-ben épült, a református templomot 1882-ben építették. Ide tartozik Mária-család puszta is, mely a XVI. század elején szintén a Lévaiak és a Harasztiak birtoka, a kik azt Lóttal együtt a pálosoknak adományozták, s ezek itt díszes, kéttornyú templomot és zárdát építettek. A templom szép és érdekes hajója most magtárul szolgál, a zárda épülete pedig a bérlő lakásául. A községnek van postája; távirója és vasúti állomása pedig Zsitvafödémes.

Magyar Katolikus Lexikon

Újlót, Nagylót, v. Bars vm. (Vel’ké Lovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. verebélyi esp. ker-ében. – 1809: alapították. Tp-át Szt Mária Magdolna, a mait 1910: Nagyboldogasszony tit-ra szent. Akv. 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl. – Filiája 1917: Máriacsalád. – Lakói 1991: össz. 2165, m. 244 (11,27%); 2001: össz. 2121, m. 209 (9,85%). ** Némethy 1894:184. – Gerecze II:163. – Schem. Strig. 1917:73.

Helységnévtár

Lóth (Kis-) (Lót), rk. 250 N-Lót, ág. 8 Fakó-Vezekény, ref. 16 Pozba, izr. 6 Verebély. Lóth (Nagy-) [Mária család p.], RK. 865 Esztergom, ág. 8 Fakó-Vezekény, ref. 212 Pozba, izr. 68 Vezekény.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ujlót. A pápai tizedszedő-jegyzékekben szerepel először, melyek nevét Loth alakban írják. A XIV. század közepén a Lóthy-család ül a birtokban. A XVI. században Henczelffi István, Lévai Zsigmond és Haraszti Ferenc a földesurai. Ez utóbbiak adományképpen a pálosrendre íratják át a határt, mely később a közalapítványi uradalom tartozékaként szerepel. A török hódoltság alatt elpusztul, majd a mult század végén (1899. október 2-án) is porig ég. Hozzátartozik Máriacsalád és Ürgemajor. A község területe 4492 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2353.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Újót kk. érsekújvári járás. A községhez tartozó Máriacsalád pusztán a pálosoknak nagyobb birtoka és zárdája volt. Területe: 4.492 k. h. Lakosság: 2.353. Ebből magy.: 607. német: 5, szlovák: 1.699. Magy. beszél: 1.039. Vallás szerint: r. k. 1.943, ref. 360, ev. 18, izr. 31. Fb. I. 0, II. 5, III. 417. Népsűrűség: 91. Lakóház: 488. Községi bíró: Kuruc Vince. R. k. és ref. népiskola. Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Verebély, csö. Óhaj. Vá. Rendve. Posta és távbeszélő helyben.