Újlót

Újlót Érsekújvártól 23 km-re északkeletre, Lévától 35 km-re délnyugatra, Nagysuránytól 15 km-re délkeletre fekszik, a Garammenti-hátság (Barsbesei-hátság) nyugati oldalán, a Lóti-patak partján, 168 méteres tengerszint feletti magasságban. Határa 283 méterig emelkedő dombvidék, a községközponttól (mely az egyetlen lakott település) keletre erdős, nyugatra főként szántóföld. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1900-ban alakult meg Kislót és Nagylót kisközségek egyesítésével. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Újlót a szlovák-magyar nyelvhatáron (a szomszéd községek közül Zsitvabesenyő magyar többségű) fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község magyar kisebbséggel. A 18. században szlovák és magyar lakossággal újratelepített Kis- és Nagylóton a 19. század második felére a szlovákok kerültek többsége és bár 1880-1910 között megfigyelhető a magyar nemzetiségűek arányának növekedése (29,7 %-ról 40,8 %-ra), a szlovák túlsúly mindvégig fennmaradt (1938-ban is 72,2 %-os szlovák többség). Bővebben

Történelem

A települést 1247-ben említik először "Louth" alakban, majd 1339-ben "Louch", 1419-ben pedig "Looth" néven szerepel. 1512-től a szerzetesrendek megszüntetéséig a máriacsaládi pálos kolostor birtoka volt. A török harcok idején elpusztult, 1534-ben 9 portája adózott, 1601-ben 22 házáról, 1715-ben 30 adózójáról számolnak be az okiratok. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben teljes szervezettségű szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Református temploma 1882-ben épült, Szűz Mária anyaságának szentelt római katolikus temploma pedig 1907-10 között a leégett régi templom helyett. Tájházát 2006-ban létesítették. Határában találhatóak az egykori Máriacsaládi-kolostor pusztuló romjai. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Lót. Két falu Bars Várm. Kis Lótnak földes Urai több Uraságok, Nagy Lótnak pedig a’ Religyiói Kintstár, melly az előtt az Elefanti Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Verebélyi járásban, határbéli földgyei jók, réttyeik, legelőjök elég van, más vagyonnyaik külömbfélék. CSALÁD. Szabad puszta Bars Vármegyében, az Esztergomi Fő Érsekségben, 1786. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lóth (Kis és Nagy), két egymás mellett fekvő tót-magyar f., Bars vgyében, az első 211 kath., 9 evang., 25 ref., a második 587 kath., 156 ref. lak., s kath. paroch. templommal. Mind a két helységnek van szőllőhegye, erdeje, jó legelője, középszerü szántófölde. F. u. többen. Verebélyhez 3 óra.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szomszédos hegygerinczen túl szép völgyben van Mária-Család, ma puszta, azelőtt falu. Valaha a Pálos szerzet bírta, melynek e birtokot Lévai Zsigmond ajándékozta, s mely itt 1512-ben monostort épített. Midőn József császár e szerzetet föloszlatta, a birtok a vallás-alap tulajdonává lett, s a templom, mely híres volt művészi freskóiról nagy környék zarándokhelye maradt. A hatvanas években leégett a templom, tornyait lebontották, a templomot pedig magtárrá alakították.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Újlót, Komárom vármegye határán fekvő magyar és tót kisközség, 1760 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Nagylóth, Kislóth és Mária-család pusztáiból egyesítve, ma Újlót név alatt egy községgé alakult. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Loth alakban szerepel. 1358-ban Lóthy Tamás, Iván fiának tulajdona. 1424-ig nem találunk róla említést, de ekkor az esztergomi káptalan levéltárában fordul elő. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Újlót, Nagylót, v. Bars vm. (Vel’ké Lovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. verebélyi esp. ker-ében. – 1809: alapították. Tp-át Szt Mária Magdolna, a mait 1910: Nagyboldogasszony tit-ra szent. Akv. 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl. – Filiája 1917: Máriacsalád. – Lakói 1991: össz. 2165, m. 244 (11,27%); 2001: össz. 2121, m. 209 (9,85%). ** Némethy 1894:184. – Gerecze II:163. – Schem. Strig. 1917:73.

Helységnévtár

Lóth (Kis-) (Lót), rk. 250 N-Lót, ág. 8 Fakó-Vezekény, ref. 16 Pozba, izr. 6 Verebély. Lóth (Nagy-) [Mária család p.], RK. 865 Esztergom, ág. 8 Fakó-Vezekény, ref. 212 Pozba, izr. 68 Vezekény.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ujlót. A pápai tizedszedő-jegyzékekben szerepel először, melyek nevét Loth alakban írják. A XIV. század közepén a Lóthy-család ül a birtokban. A XVI. században Henczelffi István, Lévai Zsigmond és Haraszti Ferenc a földesurai. Ez utóbbiak adományképpen a pálosrendre íratják át a határt, mely később a közalapítványi uradalom tartozékaként szerepel. A török hódoltság alatt elpusztul, majd a mult század végén (1899. október 2-án) is porig ég. Hozzátartozik Máriacsalád és Ürgemajor. A község területe 4492 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2353.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Újót kk. érsekújvári járás. A községhez tartozó Máriacsalád pusztán a pálosoknak nagyobb birtoka és zárdája volt. Területe: 4.492 k. h. Lakosság: 2.353. Ebből magy.: 607. német: 5, szlovák: 1.699. Magy. beszél: 1.039. Vallás szerint: r. k. 1.943, ref. 360, ev. 18, izr. 31. Fb. I. 0, II. 5, III. 417. Népsűrűség: 91. Lakóház: 488. Községi bíró: Kuruc Vince. R. k. és ref. népiskola. Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Verebély, csö. Óhaj. Vá. Rendve. Posta és távbeszélő helyben.