Újfalu

Ld. Apátújfalu

Közigazgatás

1902-ig önálló kisközség (Hont vármegye, Ipolynyéki járás), azóta Apátújfalu része. Sem kataszteri területként, sem településrészként nem alkot többé külön egységet.

Népesség

Ld. Apátújfalu

Történelem

Újfalu első említése 1123-ban történik Vyfalu alakban, a Hont nemzetség birtoka volt. 1330-ban "Ujfalu", 1348-ban "Wyfalu a . n . Poty", 1376-ban "Wyfolu" néven említik. 1132-től a bozóki apátság birtoka, ezután több nemesi családé volt. 1347-ben vámszedőhely. Később a Szécsényiek és a Balassák birtoka. 1715-ben 11 adózó háztartása volt. A 18. században a Blaskovics, Vajda, Tihanyi és Dacsó családok voltak birtokosok a faluban. Ekkor 12 jobbágy és 17 zsellércsalád volt itt. 1828-ban 21 házában 122 lakos élt. 1902-ben Apátival egyesítették Apátújfalu néven.

Mai jelentősége

Ld. Apátújfalu

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJFALU. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Blaskovits Familia, és Csesznák Urak, lakosai katolikusok, fekszik Házasnényének szomszédságában, 552mellynek filiája, Balassa Gyarmattól északra 3/4 órányira, n. k. Zohorával, dél. Illési pusztával, n. ny. Leszenyével határos; lakosai majd mind marha kereskedők, jó boraikat pedig a’ Bánya Városokban szokták eladni, gabonájokat a’ B. Gyarmati piatzon.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujfalu, Honth m. magyar falu, B. Gyarmathoz 1/4 mfld., 265 kath., 9 evang. lak. Bortermesztés. F. u. többen.