Újbars

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Új Bars, Neu Bersenburg, Novi Tekov. Mező Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik északra Lévától egy mértföldnyire, síkos térségen, Garam vize mellett, Hertzeg Eszterházy Uraságnak birtokában. Határbéli földgye termékeny, réttyei elég tágasak, szőlős kertyeik gyümöltsös fákkal gazdagok, borait könnyen eladhattya, fája tűzre, és épűletre elég, makk termő erdeje is van, malma helyben, keresetre módgya Léván, és Szent Benedeken, ’s az Országos vásárokban, első Osztálybéli. MAROSFALVA. Magyar falu Bars Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Új Barshoz nem meszsze, és annak filiája, legelője elég, földgye, réttye jó, fája van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Uj-Bars, magyar m. v., Bars vármegyében, Ó-Barssal átellenben, szinte a Garan mellett: 256 kath., 7 evang., 540 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházak. Földjei termékenyek; erdeje legelő jó: szőlőhegyén sok gyümölcsöt terem. F. u. hg. Eszterházy. Ez év tavaszán csaknem az egész helység leégett a ref. parochiával egyetemben. Marosfalva, magyar f., Bars vmegyében, Uj-Bars mellett, 26 kath., 273 ref. lak. F. u. gr. Hunyady.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Újbars, garammenti magyar kisközség, Óbars szomszédságában, 1293, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Chuturtkhel (Csütörtökhely) néven szerepel. Még 1506-ban is, a mikor a Lévaiak és a Harasztiak az urai, Chetertekhely néven találjuk említve; de azután a másik Barssal egy joghatóság alá kerülvén, kapta az Újbars nevet. A lévai vár uradalmai közé tartozott és annak urai voltak a birtokosai. A XVII. század első felében itt tartotta a vármegye nehány gyűlését. 1663 okt. 30-án itt táborozott Apaffi fejedelem. 1663-ban a törökök teljesen elpusztították, de lakosai egy évvel később ismét visszatelepedtek. 1704 decz. 3-án II. Rákóczy Ferencz oltalom-levelet ad az új-barsiaknak. A mult század elején még híd kötötte össze Ó-Barssal, melyet azonban már a század közepén a jégzajlás elpusztított. 1859-ben a község tűzvésznek esett áldozatul. A herczeg Eszterházy családtól a birtokot a Schöeller család vette meg, melynek itt ménese van. A község határában hajdan Zsengő nevű falu állott, melyről 1342-ben találunk említést. Kath. temploma 1811-ben épült. A református templomot 1791-ben építették. A községhez tartozik Sándorhalma puszta is. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva. Újbarson születtek Vécsey József (1800) és Repiczky János (1817), a Magy. Tud. Akadémia tagjai. Marosfalva, garamvölgyi magyar kisközség, Léva közelében, 397 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Léva várának tartozéka volt. A csehek betörésekor 52a husziták feldúlták és lakosait rabságba hurczolták. A XVII. században a Hunyadyak lettek a földesurai. 1859-ben tűzvész pusztította el a községet, a mikor temploma is elpusztult és most a református hívek az újbarsi templomba járnak. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva.

Magyar Katolikus Lexikon

Újbars, v. Bars vm. (Nový Tekov, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lévai esp. ker-ében. – 1811: alapították. Tp-át Borromei Szt Károly tit-ra szent. Akv. 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m. – Filiái 1917: Kiskoszmály, Marosfalva. – Lakói 1940: 694 r.k., 3 ev., 503 ref., 20 izr., 1 bapt., össz. 1221; 1991: össz. 969, m. 158 (16,31%); 2001: össz. 835, m. 104 (12,46%). ** Némethy 1894:293. (Középkori. pléb., 1686-ig kir. város volt. A középkori tp. a 16. sz: a ref-oké lett, 1713: vették vissza a kat-ok.) – Schem. Strig. 1917:57.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ujbars. Először a pápai tizedszedőjegyzékekben találkozunk a községgel, mely azonban ekkor még Chuturtkhel, azaz Csütörtökhely néven szerepel. A XVI. század elején is ilyen értelmű neve van: Chetertekhely. Ekkor a Lévai- és a Haraszti-családot vallja uraiul. Ezidőtájt került egy joghatóság alá Barssal és kapta ennek következtében az Ujbars nevet. Sokáig a lévai várbirtokok között szerepel és így a lévai uradalom urai élvezik jövedelmeit. A XVII. század első felében a község többízben is megyei gyűlések színhelye. A törökjárást itt is pusztulás követte. A kuruc szabadságharc alatt a község oltalomlevelet kap II. Rákóczi Ferenctől (1701). 1859-ben tűz pusztította el Ujbarsot. Hozzátartozik Sándorhalma. A község területe 4316 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1256. Marosfalva. A község területe 845 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 302.