Újbars

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján, a Garammenti-hátság dombvidékének (Meszes, Babos-hegy, Újhegy) keleti lábánál fekszik, Garamtolmácstól 6,5 km-re délre, Kálnától 6,5 km-re északra, Óbarssal átellenben, a 76-os főút mentén. Újbars és a tőle délre fekvő Marosfalva teljesen egybeépültek a 20. század során. Óbarssal 2015 óta híd köti össze.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Újbars két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1968-ban Marosfalvával egyesítették. Területe (24,84 km²) a község területének 83,6 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1241, 1921-ben 1288, 1939-ben pedig 1256, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 18,2 % volt. A lakosság vegyesen volt római katolikus (1921-ben 54 %) és református (49,4 %) vallású. 1945 után Újbars magyar lakosságának 31,8 %-át kitelepítették, 67 %-a pedig reszlovakizált. Országos viszonylatban ide érkezett a legtöbb belső telepes, de Magyarországról is 228 szlovák telepest költöztettek ide. Ennek eredményeként 1961-re a magyar nemzetiségűek aránya 15,5 %-ra csökkent. 2011-ben 603 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 73 %-a.

Történelem

Ld. Újbars

Mai jelentősége

Ld. Újbars

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Új Bars, Neu Bersenburg, Novi Tekov. Mező Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik északra Lévától egy mértföldnyire, síkos térségen, Garam vize mellett, Hertzeg Eszterházy Uraságnak birtokában. Határbéli földgye termékeny, réttyei elég tágasak, szőlős kertyeik gyümöltsös fákkal gazdagok, borait könnyen eladhattya, fája tűzre, és épűletre elég, makk termő erdeje is van, malma helyben, keresetre módgya Léván, és Szent Benedeken, ’s az Országos vásárokban, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Uj-Bars, magyar m. v., Bars vármegyében, Ó-Barssal átellenben, szinte a Garan mellett: 256 kath., 7 evang., 540 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházak. Földjei termékenyek; erdeje legelő jó: szőlőhegyén sok gyümölcsöt terem. F. u. hg. Eszterházy. Ez év tavaszán csaknem az egész helység leégett a ref. parochiával egyetemben.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Újbars, garammenti magyar kisközség, Óbars szomszédságában, 1293, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Chuturtkhel (Csütörtökhely) néven szerepel. Még 1506-ban is, a mikor a Lévaiak és a Harasztiak az urai, Chetertekhely néven találjuk említve; de azután a másik Barssal egy joghatóság alá kerülvén, kapta az Újbars nevet. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Újbars, v. Bars vm. (Nový Tekov, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lévai esp. ker-ében. – 1811: alapították. Tp-át Borromei Szt Károly tit-ra szent. Akv. 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m. – Filiái 1917: Kiskoszmály, Marosfalva. – Lakói 1940: 694 r.k., 3 ev., 503 ref., 20 izr., 1 bapt., össz. 1221; 1991: össz. 969, m. 158 (16,31%); 2001: össz. 835, m. 104 (12,46%). ** Némethy 1894:293. (Középkori. pléb., 1686-ig kir. város volt. A középkori tp. a 16. sz: a ref-oké lett, 1713: vették vissza a kat-ok.) – Schem. Strig. 1917:57.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ujbars. Először a pápai tizedszedőjegyzékekben találkozunk a községgel, mely azonban ekkor még Chuturtkhel, azaz Csütörtökhely néven szerepel. A XVI. század elején is ilyen értelmű neve van: Chetertekhely. Ekkor a Lévai- és a Haraszti-családot vallja uraiul. Ezidőtájt került egy joghatóság alá Barssal és kapta ennek következtében az Ujbars nevet. Sokáig a lévai várbirtokok között szerepel és így a lévai uradalom urai élvezik jövedelmeit. Bővebben