Tósnyárasd

Ld. Tósnyárasd

Közigazgatás

Ld. Tósnyárasd

Népesség

Ld. Tósnyárasd

Történelem

Ld. Tósnyárasd

Mai jelentősége

Ld. Tósnyárasd

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Tót Nyárosd. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Batthyányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taksonyhoz 3/4 órányira, Kajalnak szomszédságában, és annak filiája, határja két vetőre van osztva, ’s közép termékenységű, réttye, és erdeje van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nyárasd (Tós), tót magyar falu, Poson vmegyében, Galanthától 1 órányira. Táplál 367 kath. lakosokat. F. u. többen. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tósnyárasd. Egyházi feljegyzések tanúsítják, hogy plébániája 1307-ben már fennállott. így kétségtelen, hogy ősi település s talán azonos azzal a Narasd nevű helységgel, mely egy királyi okiratban 1193-ból felmerül. Az 1553. évi portális összeíráskor TótNyárasd alakban jegyezték fel, a Mérey-család birtokában. Egy század múltán a Balassyak és Baranyayak a földesurak. A török alatt megsemmisült s csak félévszázad múltán települt ismét, akkori földesura, a Batthyány grófok alatt. Később az Esterházy grófoknak volt itt nagyobb birtoka. A község területe 1088 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 672.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Tósnyárasd kk. galántai járás. A községet legutóbb 1894-ben a Vág öntötte el, amikor a község házainak harmadrésze elpusztult. Területe: 1.088 k. h. Lakosság: 672. Ebből magy.: 663, szlovák: 9. Magy. beszél: 668. Vallás szerint: r. k. 661, ref. 6, izr. 5. Fb. I. 0, II. 5, III. 73. Népsűrűség: 107.3, lakóház: 125. Községi bíró: Varga Dániel. R. k. népiskola két tanerővel. Önk. Tűzoltó Egyesület. Hitel és Fogyasztási Szövetkezet. A község felszabadult 1938. nov. 10-én. Püig. tsz. Érsekújvár, jb. közj. csö. Galánta. Vá. megálló. U. p., u. t. Nemeskajal.