Tornóc

Ld. Tornóc

Közigazgatás

Ld. Tornóc

Népesség

Ld. Tornóc

Történelem

Ld. Tornóc

Mai jelentősége

Ld. Tornóc

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TORNÓCZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai B. Hunyady, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Selyéhez 1/2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Szelőczéé, pusztája is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tornocz, magyar falu, Nyitra vmegyében, Séllyéhez 3/4 órányira a Vágh bal partján: 1103 kath., 5 ref., 55 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagógával. Határa róna s boron kivül mindennel bővelkedik. Nézésre méltó itt a gr. Hunyadynak nemesitett birkacsapatja. F. u. gr. Hunyady. Ut. p. Érsekujvár.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ezen túl Tornócz következik a vasút mellett, mely lapályos és termékeny határát egészen átszeli.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tornócz, nagy magyar község a Vág balpartján, 2297 lakossal, kik közül 1996 magyar, 250 tót; vallásra nézve általában r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma a XVII. század elején épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Hunyady Imre. Itt van a vágbalparti vágszabályozási és ármentesítő társulat székhelye. A XII. századból származó feljegyzések szerint e községnek akkoriban „Durmus”. A XIII. század vége felé, a mikor a falu a királyi halászok birtoka volt, már az akkori írásmód szerint „Turnoch”-nak irták.

Magyar Katolikus Lexikon

Tornóc, v. Nyitra vm. (Trnovec nad Váhom, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. ürményi esp. ker-ében. – 1332: már létezett. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1725: alapították újra. Mai Urunk színeváltozása tp-át 1600 k. építették. Kegyura 1880: Hunyady Imre gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. – Filiája 1917: Vágvecse. – Lakói 1940: 2775 r.k., 1 g.k., 6 ev., 32 ref., 40 izr., össz. 2854; 1991: 756 m. (30,82%), össz. 2453; 2001: 607 m. (23,89%), össz. 2541. ** Némethy 1894:288. – Gerecze II:576. – Schem. Strig. 1917:135.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tornóc. A községről a XII. századbeli írások tesznek először említést Durmus néven. A XIII. században Turnoch és Tűrnie néven írják a feljegyzések. E korban Kun László és III. Endre királyi halászainak birtokában volt a község. A világháborút követő csehszlovák uralom idején itt a csehek mintegy 2000 kat. holdat osztottak fel és juttattak cseh és morva telepesek kezére. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Tornóc nk. vágsellyei járás. A deáki-i r. k. templom irattárában található okmány alapján a XIII. sz.-ban Tűrnie volt a neve. Későbbi időben Durmus elnevezés alatt fordul elő. A község kegyura gróf Hunyadi László volt mindaddig, míg 1928-ban a telepesek át nem vették a birtokot. A község másik nagyobb birtokosa Fould Springer Cecilia Mária, a birtokhoz tartozik Felsőjattó és Kulcsár majorok. Bővebben