Tőrincs

Ld. Tőrincs.

Közigazgatás

Ld. Tőrincs.

Népesség

Ld. Tőrincs.

Történelem

Ld. Tőrincs.

Mai jelentősége

Ld. Tőrincs.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÖRINCZ. Magyar falu Nógrád Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tőrincs, magyar falu, Nógrád vmegyében, közel az Ipolyhoz, annak völgyében, ut. p. Szakál 1 óra. Határa 2956 hold, mellyből urbéri szántó 462, beltelek 50, rét 164, irtványszőlő 10, urasági szántó 260, beltelek 4, erdő 2005 hold, melly egyuttal legelő. Szántóföldei fele részben lapályon, 1/2 dombon feküsznek, s kivált a lapályiak igen jók; rétjei kövérek; erdeje hegyeken van, s tölgyes és cserjés. Lakja 560 r. kath., kis fiók-egyházzal. A falu nagy átmeneti hely levén, sok előfogatra van szüksége, ezenkivűl fuvaroznak is. Kőbánya. Vize az Ipoly. A vilkei uradalomhoz tartozik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az Ipoly jobb oldalán következik Törincs, hol a völgy egészen összeszorúl és alább csak Bussánál kezd ismét tágúlni.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tőrincs. Ipolyvölgyi magyar kisközség, 96 házzal és 567 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Postája Vilke, távírója és vasútállomása Litke. A Záh nemzetség ősi birtoka. Midőn Záh Feliczián visegrádi merénylete után, a nemzetség összes birtokait elkobozták, Károly király 1332-ben e helységet az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak, a Méhi és a Karancssághi Sághy család ősének adományozta. 1346-ban a fenti János és testvére, Jakab, Tőrincset a Gömör vármegyei Jolsva-Tapolczáért elcserélték. Ennek ellenére 1374-1398-ban ismét a Méhi család birtokában találjuk. 1368-ban Alsó- és Felső-Tőrincs nevű helységekről emlékeznek meg az oklevelek. 1458-ban a Dályai család tagjai vesznek itt részeket zálogba a Karancssághi Sághy családtól. A Sághy család bírja a helységet 1481-ben is. 1548-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott s az 1562-63. évi adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között találjuk, nyolcz adóköteles házzal. 1587-ben Musztafa bin Ibrahim bírta a helység egy részét hűbérűl, de kívüle még Khudaverdi bin Abdullah, Szécsény várbeli gyalogosnak is volt itt birtoka. 1598-ban Szentmariay György volt a földesura. 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott. 1715-ben hat és 1720-ban 10 magyar háztartását írták össze. A XVIII. század első felében a gróf Koháryak, 1755-ben gróf Forgách Ignácz és János, 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Forgách Alajos voltak az urai; most pedig gróf Forgách Ilona, gróf Wenckheim Ferenczné örököseinek, továbbá özv. gróf Forgách Józsefné, szül. báró Révay Saroltának van itt nagyobb birtoka. Az itteni róm. kath. templom a XVIII. század közepén épült. A XIX. század folyamán három ízben dühöngött itt a kolera. 1831-ben, 1855-ben és 1873-ban. A községhez tartoznak: Rárós- és Sári-puszták. Rárós-puszta már a XIV. század elején fennállott és Dráhi Tamás fiainak a birtokában volt, de hűtlenségük következtében I. Károly király e birtokot tőlük elvette és 1321-ben Szécsényi Tamás főispánnak adta. 1487-ben a Gúthi Országh család birtokában találjuk.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tőrincs, Vilke és Jelsőc magyar eredetű a Lexicon följegyzéseiben és tiszta magyar jellegüket megőrizték. Tőrincsen 1921-ben 95%, Vilkén 74%, Jelsőcön pedig 96% magyart találtak.. Ez az arány 1930-ig a következőképen változott meg: Tőrincsen 62%, Vilkén 62%, Jelsőcön pedig 90%. Tőrincsnél, mely közvetlenül az Ipoly partján fekszik, a volt csehszlovák magyar határhoz ér a nyelvhatár vonala, s ez a község szélső pontját jelzi a nagy összefüggő nyugati magyar nyelvtömeg keleti szélének. (....) Tőrincs. Már az Arpádházi fejedelmek alatt benépesült és a Záchcsaládot uralta. Zách Felicián 1332ben karddal rontott Róbert Károly királyra, miért is birtokait elkobozták és Tőrincset a király az Ákos-nemzetségből származott Cselen fia, Sándor fia Jánosnak, a Méhi- és Sághy-családok ősének adta. A XIV. század derekán két Tőrincset említenek az egykorú iratok és pedig Alsó- és Felső-Tőrincset. A török időkben Musztafa aga hűbérbirtoka. Az 1700-as évek elején a gróf Koháry-, majd később a gróf Forgách-család birtokába jutott s maradt is az összeomlásig. Hozzátartozik: Ráróspuszta, Sáripuszta. A község területe 3034 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 678.