SK
DS
.....

Süly

Településrész

címer zászló
275 100% magyar 1910
372 100% magyar 1941
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Šuľany
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Dunaszerdahelyi járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Dunaszerdahelyi járás
Más földrajzi nevek:
Ld. Felbár
Koordináták:
47.95139166, 17.44403601
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
120 m
Körzethívószám:
+421 (0) 31
Irányítószám:
93033

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Felbártól 1,5 km-re nyugatra fekszik. 1992 óta a Bősi vízierőmű felvízcsatornájának bal partján fekszik.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Felbár településrésze és két kataszteri területének egyike. Területe 1,89 km², a községterület 1/6-át teszi ki. Süly kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolva végig a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1920-ban a Duna túloldalán fekvő határrészét elveszítette, így területe 6,45 km²-re csökkent (1921). Amikor az 1960-1988 között Felbárhoz csatolt Nagybodak újra önállósult, határát az üzemvízcsatornánál húzták meg, így Süly területének 70 %-át elveszítette.

Népesség

1941-ben 372 lakosa volt, ez 2011-re 434-re növekedett, itt él a község lakosságának 1/3-a.

Történelem

1237-ben "Seul" alakban említik először, ekkor a pozsonyi vár tartozéka volt. 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi várkapitány szerezte meg, majd a Bittó és a Hideghéthy család birtoka. A településnek egykor várkastélya is volt,amely később kolostor lett. Épületrészei ma is láthatók. Az 1553. évi összeírásban Bávonyi és Angyal családok 4-4 portával szerepelnek, de kébőbb a Sülyi család is a falu birtokosa. A 17. században a Maholányiak a falu fő birtokosai. 1737-ben özv. Maholányi Tamásné a birtokot átengedi Unger Sámelnek, ezután a Zichy családé, majd pedig az Ullmann család birtoka. 1828-ban 24 házában 251 lakos élt. A 20. század elején özv. Batthyány Józsefné a fő birtokosa. A huszas években 34 morva kolonista érkezett a községbe, akiknek jubileumi iskolát is építettek. 1960-ban Felbárhoz csatolták.

Mai jelentősége

Szent Anna temploma gótikus stílusban épült a 14. század első felében, a 17. században barokk stílusban átalakították. A 17. században épült késő reneszánsz kastélya később kolostor, majd gabonatároló lett.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SÜLL. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fel Bárhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja 1 nyomásbéli leginkább rozsot, és kétszeres búzát terem, legelője kevés, réttye, és erdeje a’ két Dunán túl van, melly határját mossa, ’s nehéz rajta az által-járás; piatza Samarján van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sülly, magyar falu, Poson vgyében, Vajkához 3/4 órányira, közel az öreg Dunához, 235 kath. lak. Szántóföldje nem sok, de jó; fája, legelője a Duna szigeteiben bőséggel. Gyümölcse sok; nevezetes az uraság nagy és szép gyümölcsöse a Duna egyik szigetében. Örökös F. u. gr. Zichy Ferraris, de most Ullman birja. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Süly, dunamenti kisközség, 33 házzal és 250 róm. kath. vallású magyar lakossal. Első írott nyomára 1237-ben találunk. 1423-ban Poss. regalis Seul jelzővel a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi kapitány az ura. Az 1553-iki összeírásban Bávonyi Mihály és Angyal Márton 4–4 portája szerepel. Idő folytán a Maholányiak lettek az urai és 1737-ben özv. Maholányi Tamásné itteni birtokát Unger Sámuelnek engedi át. Később a Zichyeké és azután a szitányi Ullmann családé lett. Jelenleg özv. Batthyány Józsefnénak van itt nagyobb birtoka és magtárrá átalakított nagy épülete, mely hajdan várkastély volt, de ennek építtetője ismeretlen. Egyháza ősrégi, s hajdan szerzetes-kolostor is volt itt az említett várkastélyban. Most nincs temploma. A községnek postája Felbár, távírója Bős.

Névelőfordulások
1237
Seul
1773
Süüly,
1786
Schüll,
1808
Süly,
1863
Süly,
1873
Süll,
1948
Šuľany

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
1941
Nemzet Arány
magyarok 200 93%
szlovákok 3 1%
németek 3 1%
egyéb 9 4%
összlétszám 215
magyarok 275 100%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 1 0%
összlétszám 276
magyarok 282 94%
szlovákok 12 4%
németek 1 0%
egyéb 4 1%
összlétszám 299
magyarok 372 100%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 372
Mai közigazgatás

Bejelentések