Szunyogdi

Szunyogdi a Felső-Csallóköz északnyugati részén, a Kis-Duna jobb partjának közelében fekszik, Pozsonypüspöki központjától 2 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 7 km-re keletre, 134 méteres tengerszint feletti magasságban. Már a 20. század első felében teljesen egybeépült Pozsonypüspökivel, mellyel főutcája is közös, a két település széles főutcáit a keskenyebb „Szoros” utcarész kötötte össze. Bővebben

Közigazgatás

1944-ig önálló község, azóta Pozsonypüspöki része. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felső-Csallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után is a Somorjai járás része maradt 1938-ig. 1939. márciusától 1945. áprilisáig a Szlovák Államhoz tartozott (Pozsony megye, Pozsonyi járás). 1944-ben Pozsonypüspökihez csatolták. 4,83 km²-es kataszterét 1972-ben, Pozsonypüspöki Pozsonyhoz csatolásakor részben beolvasztották Pozsonypüspöki kataszterébe, részben pedig Főrévhez és Vereknyéhez csatolták.

Népesség

1880-ban 481, 1910-ben 532, 1921-ben 615, 1930-ban 719, 1940-ben pedig 931, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (1910-ben 96,6 %, 1930-ban 80,7 %) lakosa volt. 1920-ban csaknem teljes népessége (98,5 %) római katolikus vallású volt. 1947-ben magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek helyükre. A 20. század második felében a lakótelepépítéssel és a tömeges betelepüléssel gyökeresen megváltozott nemzetiségi arculata (ld. Pozsonypüspöki).

Történelem

Szunyogdi első írásos említése 1378-ból származik, Püspökihöz hasonlóan az esztergomi érsekség birtoka volt. 1622-ben és 1714-15-ben súlyos pestisjárvány pusztította lakosságát. 1681-ben Szelepcsényi György érsek építtette templomát egy korábbi templom helyén, a következő évben lakói vámmentességet nyertek. 1683-ban Püspökivel együtt a Bécset ostromló oszmán sereg áldozatául esett. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Józsefnek szentelt római katolikus temploma 1681-ben épült késő reneszánsz stílusban. Mellette található az első világháború áldozatainak emlékére emelt Ciglédi-kápolna.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZUNYOGDI. Münchendorf. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Kárdinális H. Batthyáni ő Eminentziája, ’s a’ Püspöki Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik az É. Újvári Ág Dunának eredeténél, ’s lefolyásánál, Püspökihez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, réttyei tsekélyek, legelője hasznos, gyümöltseikből is szép hasznot vesznek, jó áron eladván azokat egyéb vagyonnyaikkal egygyütt Pozsonyban egygy órányira.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szunyogdi, m. f. Poson vmegyében, Püspöki tőszomszédságában: 338 kathol. lak., sok gyümölcscsel. Földje kevés, de erdeje meglehetős. F. u. az esztergomi érsek. Ut. posta Poson.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szunyogdi, felsőcsallóközi magyar kisközség, 75 házzal és 506 róm. kath. vallású lakossal. Már 1378-ban mint az érseki népek telepe van említve. Mindenkor az esztergomi érsekségé volt. Katholikus templomát az ősi templom helyén Szelepcsényi érsek építtette 1681-ben. Hajdan német telepes község volt, mely azután idővel megmagyarosodott. Lakosai 1682-ben vámmentességet nyertek. 1847-ben az egész község leégett. Postája, távírója és vasúti állomása Pozsony-Püspöki.

Helységnévtár

Szunyogdi (Muckendorf, Mukendorf), rk. 471 Püspöki, ág. 8 Misérd, ref. 2 -.