Szőlőske

A község az Alföld északi és a Bodrogköz nyugati peremén, a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök – Borz-hegy, 270 m) déli lábánál, a Bodrog jobb partján fekszik, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (vasúti híd a Bodrog felett) és a 79-es főút mentén, Sátoraljaújhelytől 7 km-re keletre, Királyhelmectől 22 km-re nyugatra. Területének mintegy egyharmadát erdő borítja, kiemelkedően magas a szőlők és gyümölcsösök aránya is. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (8,84 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 395, 1921-ben 394, 1938-ban pedig 557, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége stabilan alakult (1991 – 499 fő, 2001 – 522 fő, 2011 – 516 fő), ebben az időszakban a rohamos asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 74,4 %-ról 53,7 %-ra csökkent, a szlovákoké ugyanakkor 25,7 %-ról 34,1 %-ra emelkedett. Kiemelkedően magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (12 %) is. 2011-ben a lakosság 37,8 %-a volt református, 31,2 %-a római katolikus, 14,1 %-a pedig görög katolikus vallású.

Történelem

A mai települést 1273-ban "Zeuleus" alakban említik először. Neve, amely arra utal, hogy itt már ekkor kiterjedt szőlőültetvények voltak, egyértelműen magyar eredetű. Mai névalakja a 17. század végétől használatos. 1399-ben a Bodrogon gázló vezetett itt át. 1403-ban Pány Ferenc kapta adományként Zsigmond királytól. 1413-ban Rozgonyi Simon országbíró sikertelenül próbálta megszerezni magának. Bővebben

Mai jelentősége

A község szőlőtermesztéséről híres, a Tokaji-borvidékhez tartozik. Szőlőskén szlovák nevelési nyelvű óvoda és magyar-szlovák tanítási nyelvű mezőgazdasági szakközépiskola működik. Református temploma 1839-ben klasszicista stílusban épült, a 19. században épült római katolikus temploma eredetileg az Andrássy család kápolnája volt. A 21. század elején új római katolikus és görög katolikus templom épült a faluban. Az Andrássy-család egykori vadászkastélya szintén 19. századi építmény.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZŐLŐSKE. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura Almásy Uraság; lakosai reformátusok, fekszik a’ Bodrog, és szőlőhegyek között, Borsinak, ’s Szögnek szomszédságában; határja két nyomásbéli, jó mívelés után mindent megterem, kevés lévén szántóföldgye, többnyire rozszsal vetik; Borsi, Szögi, és Szerdahelyi határokban is szoktak szántani, és vetni; réttye jó szénát terem, de keveset, azért a’ Bodrogközből szokták azt pótolgatni; erdeje van, szőleje jó borokat, ’s aszszú szőlőt is terem; piatzok Sátorallya Újhelyben.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szőlőske, magyar falu, Zemplén vmegyében, Bodrog jobb partján, Ujhelyhez 1 órányira: 37 r. 40 g. kath., 280 ref., 18 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, kath. kápolna. Szőlőhegy. Erdő. 192 hold szántóföld. F. u. gr. Andrásy Gyula.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Sátoralja-Ujhely közelében keleti irányban fekszik Szőllőske, a gróf Andrássy család birtoka, melyet a grófi családnak nagy terjedelmű fölújított szőlője, különösen pedig a legfínomabb csemege-fajoknak kiterjedt és sikeres termesztése, szőlőkivitele tesz nevezetessé.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szőlőske, bodrogmenti magyar kisközség 59 házzal és 373, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Ladmócz, távírója és vasúti állomása Bodrogszerdahely. Hajdan szőlőhegyeiről egyszerűen Szőlős volt a neve. A zempléni vár tartozéka s a kir. udvarnokok birtoka volt. Már 1029-ben találjuk említve, a mikor István király Beke nevű udvarnokát nemesíti és az itteni undvarnokok földjéből egy részt neki adományoz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szöllőske. Nevét szőlőhegyeitől kapta s régebben Zölöske, majd Szőlős néven említették. Már 1029-ben szerepelt Beke királyfi udvarnok birtokában. 1403-ban a Pányi-család kapja, majd a Rátkayak, Tárczayak birtokolták. Későbbi földesura Báthory István, utána a Sennyey, SzentIvány-család, az Almássy és Andrássy grófok. Hozzátartozik Hatfafürdő, Irma telep. A község területe 1536 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 557.