Szilvásapáti

Szilvásapáti a Hernád bal partján, az Alsó-Hernád-völgyben, az Alsó-Tarca-dombság déli részét alkotó dombsor (Heringes, 324 m) nyugati lábánál, 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 4 km-re délkeletre. A régi településmag, Szilvásapáti falu és a tőle 2 km-re északra fekvő, a 20. században beépült Alsószoros (Nižná Vrať) mára teljesen beépültek. Határa 195-324 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 2010-ben területének 34,1 %-át kertek (143 ha), 20,5 %-át szántóföld (86 ha), 17,7 %-át beépített terület (74 ha) és 10,0 %-át (42 ha) erdő foglalta el. Bár a városközponttól légvonalban csak 3 km-re fekszik, a Hernád-folyó és a túlpartján húzódó vasútvonal elválasztja tőle és csak nagy kerülővel, északon a Gálszécsi út/ Palacký utca forgalmi csomóponton, délen az R4-es gyorsforgalmi úton keresztül közelíthető meg. Utóbbi út végighalad a városrészen, Abaszéplak (4,5 km) felé a Hernád partján haladó mellékút biztosít összeköttetést. Délnyugatról a Tóvárosi-lakótelep, nyugatról Kassa-Dél, északnyugatról Kassa-Óváros, északról Dargói Hősök-lakótelep, északkeletről Kassaújfalu, délkeletről pedig Abaszéplak kassai városrészekkel határos. Nyugati határát a Szilvásapáti-Abaszéplak út és a Hernád jobbparti töltése, északi határát pedig a 19-es (Kassát Gálszéccsel összekötő) főút vonala alkotja. Szilvásapáti régi településmagjától keletre (az egykori Tomkamajor helyén) és délkeletre (a Hernád völgyében) a 20. század második felében kialakult hétvégi házas övezet található. A Gálszécsi út mentén kialakuló, majd dél felé terjeszkedő Alsószoros a városrész új központjává vált, itt található az önkormányzati hivatal is. Előbbiektől teljesen elkülönül a 310 méter magas Pál-hegyen, a 19-es és 3410-es (izdobai) út elágazásánál 2011-2013-ban felépült új, emeletes és földszintes sorházakból álló lakóövezet (Panoráma-Heringeš).

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze 1996 óta a Kassa-IV. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1910-21-hez képest (1,59 km²) 1968 után csaknem duplájára nőtt (4,19 km²), miután hozzácsatolták a korábban is Kassához tartozó Alsószorost (és Kassamindszent egy kisebb határrészét), eredeti területéből ugyanakkor a Hernád bal partjára eső határrészét és a Telek-erdő egy részét elcsatolták (előbbi ma a Tóvárosi-lakótelephez, utóbbi Abaszéplakhoz tartozik). Területe két kataszteri területre oszlik: Szilvásapáti (0,98 km²), Alsószoros (3,21 km²).

Népesség

2011-ben 1629 lakosa volt, melynek 82 %-a volt szlovák és 1,7 %-a (27 fő) magyar nemzetiségű (41 fő – 2,5 % – magyar anyanyelvű), a lakosság 13 %-a nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az eredeti Szilvásapáti község szlovák többségű aprófalu volt, bár az 1921-es népszámláláskor a lakosság egyötöde magyarnak vallotta magát, ez epizodikusnak bizonyult. 1880-ban 205, 1941-ben 359, 1970-ben pedig 421 lakosa volt. Alsószoros hozzácsatolásával népessége csaknem négyszeresére nőtt (1980-ban 1627 fő). Az 1980-as években még 17,9 %-os fogyás figyelhető meg (1627 főről 1336-ra), a rendszerváltást követő két évtizedben már több mint egyötödével nőtt a lakosság száma. Az új Pál-hegyi lakóövezet átadásával népessége másfélszeresére ugrott 2011 után (2017-ben már 2480 fő). 2011-ben lakosságának 54,5 %-a volt római katolikus, 6,5 %-a görög katolikus, 3,4 %-a evangélikus vallású, 15,3 %-a pedig felekezeten kívüli volt. 1921-ben a római katolikusok még a népesség 86,8 %-át, a görög katolikusok pedig 12,9 %-át alkották. 2011-ben népességének 64,3 %-a (1048 fő) élt Alsószoroson, 35,7 %-a (581 fő) pedig Szilvásapátin. Népsűrűsége ugyanekkor 389 fő/km² volt.

Történelem

Területe évszázadokon át az abaszéplaki bencés apátság birtoka volt. Az itteni szőlőket, melyeket nagyrészt kassai polgárok műveltek, 1344-ben említi elsőként Péter széplaki apát oklevele. A település a 18. században jött létre, szlovák telepesközségként Széplakapáti határában, szilvafákkal beültetett területen. Kezdetben (1731) Felsőapáti, majd 1746-ban már mai nevén (Szilvás-Apáthi) említik. Abaszéplak filiája volt, első pecsétje 1775-ből ismert. A 19. század derekén Fényes Elek monográfiájában, mint a kassaiak kedvelt kirándulóhelyét jellemzi. A község iskolája 1905-ben épült. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. 1968-ban hat másik községgel együtt Kassához csatolták.

Mai jelentősége

A városrészben gimnázium és gyógypedagógiai iskola is működik. Jézus Szent szívének szentelt római katolikus temploma 1912-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Szilvás Apáti. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik a’ fűzéri járásban, határbéli földgye soványos, a’ vízáradás, és a’ tavas helyek miatt; fája, makkja elég, fából kotsikat készítnek a’ lakosok, mellyeket elárúlgatnak; a’ hol a’ vizek nem bolygattyák földgyeit, termékeny, és mivel Kassához is közel van, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szilvás Apáthi, Opaczka, tóth falu, Abauj vgyében, a Hernád bal partján, igen gyönyörü vidéken: 159 kath. lak. A kassaiak ide gyakran kijárnak mulatni. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kassáról dél felé, a Hernád balpartján Szilvás-Apáti községet találjuk, a Kassai-hegy lábánál, 38 házzal, 284 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa.

Helységnévtár

Apáti (Szilvás-) (Szilvás-Apáti, Apocka, Aposce), rk. 175 Széplak, gk. 27 Kassa, ág. 2 - , ref. 1 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szilvásapáti. A község keletkezése és története ismeretlen. Valószínűleg az újabb időkben települt, nagyobbára szlovákokból. Területe 266 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 359.