Szete

A község az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipoly bal partján, a Búr-patak torkolatánál fekszik, Ipolyságtól 16 km-re nyugatra, Lévától 29 km-re délkeletre, Párkánytól 35 km-re északra. A Párkányt Deménden (9 km) keresztül Lévával összekötő 564-es út áthalad a községen, területét átszeli a Csata-Ipolyság vasútvonal is. Határának nyugati része dombivdék, keleti, az Ipoly bal partjára is átterjedő része pedig az Ipoly völgyének síkja. Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt. Délnyugatról Lontó, északról Százd, északkeletről Ipolyvisk, keletről pedig Tésa és Kemence községekkel határos. Keleti határa államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1923 között az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (12,06 km²) 1921 óta nem változott. 1920-ban korábbi területének 21,8 %-át (3,37 km²) a trianoni határ megvonásával elveszítette.

Népesség

A községnek 1910-ben 679, 1921-ben 664, 1938-ben pedig 615, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig őrzi, bár 1991-2011 között 13,8 %-ról 24,7 %-ra nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya. A község 1938-1991 között népességének 42,4 %-át elveszítette, majd 1991-2011 között további egyhatodával (16,7 %) csökkent népessége. Lakosságának túlnyomó többsége (82 %) római katolikus vallású.

Történelem

Nevével 1236-ban Zentheh alakban, 1240-ben Villa Zetheth, 1291-ben pedig Scechec formában találkozunk. Ladomér érsek panaszlevele szerint Scetheh helység 1295-ben már az esztergomi érsekség birtoka. később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolják ki. 1648-ban ismét említik, mint az érsekség javadalmát. 1332-ben említett templomának alapjain 1735-ben barokk Szent László-temploma. 1571-ben 30 ház állt a községben. 1715-ben malom és 29 ház áll itt. 1828-ban 111 házában 669 lakosa élt. A falu lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1920-ban határának egy részét (Harasztpuszta) a trianoni határ megvonásával elcsatolták (ma Kemence község része). 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1945-ben több magyar lakosát – kényszermunkára – Csehországba hurcolták. 1948-ban Ľudovít Kubáni szlovák író után a Kubáňovo szlovák nevet kapta. Alapiskolája 1977-ben, mezőgazdasági szövetkezete 2002-ben szűnt meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban. 2002 óta falumúzeuma is van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZETTE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Peretsényhez 1 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szette, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly partján: 712 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli: búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, bort terem. Tölgyes erdeje van. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Százdtól délre, az Ipoly partján fekszik Szete; ettől délnyugatra az Egeres patak szelíd domboktól övezett völgyében Lontó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szete, Ipolymenti magyar kisközség, 125 házzal és 622, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van. Már 1240-ben Villa Zetheth alakban említik. Az esztergomi érsekséget melynek ma is nagyobb birtoka van itt, már 1295-ben uralta a falu, a mint ezt Ladomér érsek panaszleveléből tudjuk, melyben a Hunt nembeli Kázmér fiait birtokháborítással vádolja Márton alországbíró előtt. Az esztergomi érsekség szetei birtokáról emlékeznek meg 1648-ban is. Jelenleg még Skadra Józsefnek is van itt nagyobb birtoka. A községbeli templom 1737-ből való. Szete községhez tartozik a Haraszt-puszta.

Magyar Katolikus Lexikon

Szete, Setich, v. Hont vm. (Kubáňovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. kemencei esp. ker-ében. - 1787: alapították. Tp-át 1737: Szt László kir. tiszt-ére sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1940: 697 r.k., 2 g.k., 5 ev., 6 ref., 12 izr., össz. 722; 1991: 298 m. (84,18%), össz. 354; 2001: 248 m. (78,23%), össz. 317. ** Némethy 1894:276. (kk. pléb., 1787: helyreállították!) - Schem. Strig. 1917:50. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szete. Első földesura az esztergomi érsekség. Nevével, Villa Zetheth írásalakban, 1240-ben találkozunk először. Ladomér érsek panaszlevele szerint a helység 1295-ben már az esztergomi érsekség birtoka. 1648-ban ismét említi az oklevél, mint az érsekség javadalmát. A község területe 2096 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 615, húsz személy kivételével valamennyi róm. kath.