Szepsi

Ld. Szepsi

Közigazgatás

Ld. Szepsi

Népesség

Ld. Szepsi

Történelem

Ld. Szepsi

Mai jelentősége

Ld. Szepsi

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SEPSI. Moldau, Moldava. Magyar Mezőváros Abaúj Várm. földes Ura Gr. Vandernot Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bódva vize mellett, Jászóhoz nem meszsze, kies térségen. Hajdani lakosai a’ Királynak hadi butorait hordozák a’ hadban, ’s jeles szabadságaik valának; határja leginkább térséges, és jól termő; vagyonnyai külömbfélék; malmok alkalmatos; eladásra is jó módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szepsi, (Moldau, Moldava), régi nevezetes magyar mv., Abauj vmegyében, Kassához nyugotra 5 órányira, a Bódva mellett, termékeny síkságon, 1082 kath., 67 evang., 1232 ref., 6 n. e. óhitü, 22 zsidó lak., kik hajdan királyi kerékgyártók voltak, a királyi butort ők vitték táborba, s innen szép szabadságokkal ajándékoztattak meg. Jelenleg többnyire mesteremberek, főleg csizmadiák és timárok. Van itt kath. és ref. anyaszentegyház, lovas kaszárnya, gyógyszertár, 3 malom a Bódván, derék szőlőhegy, nagy városház. A kath. plebánia a kassai megyében csaknem legrégibb s leggazdagabb; országos, kivált pedig hetivásárai gabonára híresek. Hajdan kőfallal vétetett körül. 1683-ban, 26-dik november Sobiesky János 40,000 főből álló segédseregével visszament itt megállapodván: Tokaj, Tarczal, Tálya, Mád, Bénye hegyaljai helységek követei 1000 hordó bort igérének a fejedelemnek, csak hogy táborát vidékükön keresztül ne vezesse. F. u. több közbirtokosok, kik közt egyébiránt az Okolicsányi nemzetség legnagyobb részt bír.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A BÓDVA- és a Kanyaptavölgy találkozása pontján, Kassától 30 kilométernyire délnyugatra fekszik Szepsi városa, mely hosszan nyulik el a Bódva mellett. Székhelye a csereháti járásnak, mint ilyen a szolgabiróságnak; van járásbirósága, telekkönyvi hivatala, adóhivatala, pénzügyőri- és csendőr-örsparancsnoksága. Kiinduló pontja a felső-bódvavölgyi (szepsi-meczenzéfi) szárnyvasutnak. Posta- és táviróállomás. Tulajdonképen csak két utczából áll, 330 házzal. Lakosainak száma 1765, köztük 1640 magyar, 44 német, 57 tót. Vallásra nézve 1120 r. katholikus, 526 ev. református, 94 izraelita, a többi egyéb felekezetü. Templomok. Szepsi multja. A városnak két temploma van, a régi róm. kath. és az ujabb református. A XIV. században csúcsivesen épült r. kath. templom a többszörös megujitás alatt sokat veszitett eredeti jellegéből, s a 3 hajós csúcsives épitményből csak a szentély maradt meg régi alakjában. E templom, mely hajdan erősség volt, ma is fallal van övezve. Képét a vármegye történetét tárgyaló részben közöljük. A város házainak egy része ugyanazt az épitészeti tipust mutatja, mely a közeli Meczenzéf házait jellemzi, a mi fenntartja a Szepességről ide költözött egykori német telepesek emlékét. Erre vall a város neve is. Németül Moldaunak, valamint a Bódva vagy Boldva folyót is 351Moldaunak, moldaui viznek nevezték. Ebből lett valószinüleg a nép ajkán a rokonhangzásu Boldva. Jellemző az is, hogy a házak pinczeajtai nem az udvarra, hanem az utczára nyilnak. Ez az épitési mód még abból az időből származik, midőn Szepsinek virágzó borkereskedése volt. Nemcsak saját termésével kereskedett, hanem nagy tranzitó-forgalmat közvetitett hegyaljai borokkal is. Minthogy háboru idején a szepsi gazdák szekereikkel tettek szolgálatot, a mult század második feléig Szekeresfalvának nevezték a várost. Szepsi, Zsigmond korában már virágzó helység volt. A XV. században kezdődő zivataros időkben akkor szerepel először, midőn a cseh Giskra megszállja, erődöt épittet, melyből őrsége ki-kicsap a Bódva völgyének lakosaira, hogy megsarczolja őket. 1449-ben Hunyadi János Giskra ellen indulván, elfoglalta s földig lerombolta erődjét. A török háboruk, szabadságharczok és a vallási villongások alatt szepsi sorsa lapda volt az egyes pártok és hadak kezében. A Torna birtokáért vívott harczok tüzét mindannyiszor meg kellett szenvednie Szepsinek is, a mi megakasztotta természetes fejlődésében; pedig topografiai helyzeténél fogva, mint a Bódvavölgy kulcsa, bár Abauj-Torna vármegyének kisebb mezővárosai közé tartozik, ma is meg vannak kellékei arra, hogy környékének élénk forgalmi góczpontja legyen. Lakosságának túlnyomó része a hitujítás kezdetén szintén protestánssá lett; de az I. Lipót kormánya alatt Kassáról kiindult ellenreformáczió legtöbbjét ismét visszatéritette. A népmonda szerint úgy mint Tornán, itt is a Herkó Páter néven ismert szendrői barát lett volna a főtéritő. Mint a népszámlálás adatai mutatják, ma ugyszólván teljesen magyar, az alig 5% idegen ajku is már eltünik a magyarságban. Társas életét a polgári kaszinó s a kath. olvasókör, meg a tüzoltóegyesület eleveníti; a nagyrészt kisiparosokból és kisgazdákból álló polgárság hiteligényeit a takarékpénztár és egy hitelintézet elégiti ki. A szegényekről és betegekről a szegények-háza gondoskodik. Iskolája hat osztályu. A várostól nyugatra, a tornai uton van kis fürdője; a Szőllőtető-hegy oldalában (szintén nyugatra a várostól) emlitésre érdemes egy barlang, mely még nincs kikutatva. A kik behatoltak az üregbe, meglehetős nagy kiterjedésünek mondják. E barlang Barátlyuk elnevezés alatt ismeretes és a népmonda azt tartja felőle, hogy a 9 kilométerre fekvő tornai várral alagut kötötte össze. A kassa-tornai vasútból itt egy szárnyvnal ágazik ki, mely a Bódva felső völgyén Alsó-Meczenzéfig fut föl.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A BÓDVA- és a Kanyaptavölgy találkozása pontján, Kassától 30 kilométernyire délnyugatra fekszik Szepsi városa, mely hosszan nyulik el a Bódva mellett. Székhelye a csereháti járásnak, mint ilyen a szolgabiróságnak; van járásbirósága, telekkönyvi hivatala, adóhivatala, pénzügyőri- és csendőr-örsparancsnoksága. Kiinduló pontja a felső-bódvavölgyi (szepsi-meczenzéfi) szárnyvasutnak. Posta- és táviróállomás. Tulajdonképen csak két utczából áll, 330 házzal. Lakosainak száma 1765, köztük 1640 magyar, 44 német, 57 tót. Vallásra nézve 1120 r. katholikus, 526 ev. református, 94 izraelita, a többi egyéb felekezetü. Templomok. Szepsi multja. A városnak két temploma van, a régi róm. kath. és az ujabb református. A XIV. században csúcsivesen épült r. kath. templom a többszörös megujitás alatt sokat veszitett eredeti jellegéből, s a 3 hajós csúcsives épitményből csak a szentély maradt meg régi alakjában. E templom, mely hajdan erősség volt, ma is fallal van övezve. Képét a vármegye történetét tárgyaló részben közöljük. A város házainak egy része ugyanazt az épitészeti tipust mutatja, mely a közeli Meczenzéf házait jellemzi, a mi fenntartja a Szepességről ide költözött egykori német telepesek emlékét. Erre vall a város neve is. Németül Moldaunak, valamint a Bódva vagy Boldva folyót is 351Moldaunak, moldaui viznek nevezték. Ebből lett valószinüleg a nép ajkán a rokonhangzásu Boldva. Jellemző az is, hogy a házak pinczeajtai nem az udvarra, hanem az utczára nyilnak. Ez az épitési mód még abból az időből származik, midőn Szepsinek virágzó borkereskedése volt. Nemcsak saját termésével kereskedett, hanem nagy tranzitó-forgalmat közvetitett hegyaljai borokkal is. Minthogy háboru idején a szepsi gazdák szekereikkel tettek szolgálatot, a mult század második feléig Szekeresfalvának nevezték a várost. Szepsi, Zsigmond korában már virágzó helység volt. A XV. században kezdődő zivataros időkben akkor szerepel először, midőn a cseh Giskra megszállja, erődöt épittet, melyből őrsége ki-kicsap a Bódva völgyének lakosaira, hogy megsarczolja őket. 1449-ben Hunyadi János Giskra ellen indulván, elfoglalta s földig lerombolta erődjét. A török háboruk, szabadságharczok és a vallási villongások alatt szepsi sorsa lapda volt az egyes pártok és hadak kezében. A Torna birtokáért vívott harczok tüzét mindannyiszor meg kellett szenvednie Szepsinek is, a mi megakasztotta természetes fejlődésében; pedig topografiai helyzeténél fogva, mint a Bódvavölgy kulcsa, bár Abauj-Torna vármegyének kisebb mezővárosai közé tartozik, ma is meg vannak kellékei arra, hogy környékének élénk forgalmi góczpontja legyen. Lakosságának túlnyomó része a hitujítás kezdetén szintén protestánssá lett; de az I. Lipót kormánya alatt Kassáról kiindult ellenreformáczió legtöbbjét ismét visszatéritette. A népmonda szerint úgy mint Tornán, itt is a Herkó Páter néven ismert szendrői barát lett volna a főtéritő. Mint a népszámlálás adatai mutatják, ma ugyszólván teljesen magyar, az alig 5% idegen ajku is már eltünik a magyarságban. Társas életét a polgári kaszinó s a kath. olvasókör, meg a tüzoltóegyesület eleveníti; a nagyrészt kisiparosokból és kisgazdákból álló polgárság hiteligényeit a takarékpénztár és egy hitelintézet elégiti ki. A szegényekről és betegekről a szegények-háza gondoskodik. Iskolája hat osztályu. A várostól nyugatra, a tornai uton van kis fürdője; a Szőllőtető-hegy oldalában (szintén nyugatra a várostól) emlitésre érdemes egy barlang, mely még nincs kikutatva. A kik behatoltak az üregbe, meglehetős nagy kiterjedésünek mondják. E barlang „Barátlyuk” elnevezés alatt ismeretes és a népmonda azt tartja felőle, hogy a 9 kilométerre fekvő tornai várral alagut kötötte össze. A kassa-tornai vasútból itt egy szárnyvnal ágazik ki, mely a Bódva felső völgyén Alsó-Meczenzéfig fut föl.

Magyar Katolikus Lexikon

Szepsi, Moldau, v. Abaúj-Torna vm. (Moldava nad Bodvou, Szl.): 1. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1915: Alsómecenzéf, Buzita, Csécs, Hernádpetri, Hidasnémeti, Jánok, Nagyida, Perény, Somodi. - 2. plébánia. 1255: Zekeres. 1332: már pléb. Tp-át 1311: a Szentlélek tiszt-ére sztelték, a mait 1896: építették. Lakói 1530 k. ref-ok lettek. 1688: alapították újra. Akv. 1795-től. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., ném., szl. - Filiái: 1915: Bodoló, Makranc. - Lakói 1940: 1480 r.k., 82 g.k., 2 g.kel., 33 ev., 534 ref., 200 izr., 1 bapt., 4 egyéb vall., össz. 2336; 1991: össz. 8796, m. 4322 (49,14%); 2001: össz. 9525, m. 4158 (43,65%). ** KTN I:191. - Schem. Cass. 1915:61; 2000:75 (lakói 2000: 5025 r.k., össz. 8794). - Györffy I:146.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A vidék járási székhelye a színtiszta eredetű Szepsi nagyközség. Magyarságának tisztaságát nagyon kevés szlovák kisebbséggel egészen az összeomlásig megőrizte. Az összeomlással előállott új hatalmi törekvéseknek azonban Szepsi sem tudott ellentállni és az 1921-es népszámlálás adataiból már csak 93%-os magyar többség került ki. majd az. utána következő elvándorlások és betelepülések folytán az 1930-i népszámlálásig 74%-ra süllyesztik ezt az arányszámot. 1938-ban mindössze 1% németet és í% szlovákot találunk a községben. (...) Szepsi. A község területe 2087 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2280.