SK
DS
.....

Szentmihályfa

Településrész

címer zászló
510 97% magyar 1921
Nincs újabb népszámlálási adat
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Michal na Ostrove
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Dunaszerdahelyi járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Dunaszerdahelyi járás
Más földrajzi nevek:
Ld. Szentmihályfa
Koordináták:
48.02388811, 17.5125289
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
118 m
Körzethívószám:
+421 (0) 31
Irányítószám:
93035

Ld. Szentmihályfa

Közigazgatás

Ld. Szentmihályfa

Népesség

A község központi településrésze, 2011-ben 823 lakosa volt, itt élt az összlakosság 90 %-a.

Történelem

Ld. Szentmihályfa

Mai jelentősége

Ld. Szentmihályfa

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENT MIHÁLYFA. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dióshoz közel; határja két nyomásbéli, ’s leginkább rozsot terem, réttel, legelővel bővelkedik; erdeje nints, piatza Somorján.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szentmihályfa, alsócsallóközi magyar kisközség, 70 házzal és 433 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. A esztergomi főegyházmegye névtára úgy tudja, hogy e községet már 1050-ben említik. Egyháza is már az 1390-iki összeírásban szerepel és Pázmány is a régiek között sorolja fel. Mai temploma késői gót stilű és a XVI. század elejéről valónak látszik. 1337-ben Orros Péter birtoka, azután I. Lajos Morochuk honti főispánnak adományozza. 1462-ben már a mai nevén találjuk említve. Az 1553-iki portális összeírásban Kéméndy Péter 6, Farkas Ignácz meg 7 portával jelentkezik. Idővel az Illésházyaké lett, majd a Batthyányiaké, most pedig Pongrácz Frigyes grófnak és Katona Mór dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községnek van saját postája és vasúti állomása; távírója Patony. Ide tartoznak az Országúti és a Régi majorok.

Magyar Katolikus Lexikon

Szentmihályfa, Szentmihályfalva, v. Pozsony vm. (Michal na Ostrove, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1390: már létezett. Tp-át Szt Mihály tiszt-ére szent. Anyakönyvei 1736-tól. Kegyura 1880: Batthyány József gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Benkepatony, Bögölypatony, Csécsénypatony, Diósförgepatony, Lögérpatony. - Mészáros Gyula (*1918) káplánt 1949. XII. 31: 5 é. ítélték, 1953. VII: szabadult. - Lakói 1940: 955 r.k., 1 g.k., 25 ev., 47 ref., 5 izr., össz. 1033; 1991: össz. 666, m. 631 (94,74%); 2001: össz. 711, m. 633 (89,03%). ** Némethy 1894:273. - Gerecze II:685. - Schem. Strig. 1917:185. - Hetényi Varga I:172.

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
egyéb
1921
Nemzet Arány
magyarok 510 97%
szlovákok 1 0%
egyéb 14 3%
összlétszám 525
Mai közigazgatás

Bejelentések