Szentlőrincke

Szentlőrincke a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Kassai-hegyalja erdős dombjainak lábánál, a Bölzsei-patak (Belžiansky potok) mentén, 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 8 km-re délnyugatra. Határa 265-410 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 2010-ben területének 51,5 %-át (153 ha) szántóföld és 21,5 %-át (64 ha) erdő (egy tömbben, ez a Füves-erdő a településközponttól északra) foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa – II. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, ugyanakkor területe a 20. század elején még Pólyi kataszteréhez tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz, 1960-1976 között a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

2011-ben Szentlőrinckének 441 lakosa volt, ekkor ezzel Kassa legkisebb népességű városrésze volt (2017-ben a második legkisebb népességű Kassa-Dzsungel után). Ekkor népességének 93,2 %-a volt szlovák és 1,8 %-a (8 fő) magyar nemzetiségű. A 19. századtól szlovák lakosságú aprófalu népessége 1921-1941 között megduplázódott (146 főről 283-ra). 1970-1991 között a lakosságszám stagnálása figyelhető meg (1970-ben 321, 1980-ban 306, 1991-ben 312 lakosa volt), majd 1991 után egyre gyorsuló ütemben nőtt a városrész népessége (1991-2001 között 15,7 %-kal 361 főről 441-re, majd 2001-2011 között 22,2 %-kal). Bővebben

Történelem

Részben Szentlőrincke, részben Pólyi területén feküdt a középkori, az Aba nemzetség birtokához tartozó Gárd (Gord) falu, melyet 1280-ban említenek először írásos források. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, a „büszke” jelentésű „gord” szóból eredeztetik. 1332-ben az Aba nembeli Csurka István fiainak birtoka volt. 1377-ben két külön településként szerepelt, Algárdnak 13, Felgárdnak pedig 6 portája volt. Bővebben

Mai jelentősége

A falusias jellegű városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Szent Lőrincnek szentelt római katolikus temploma 1932-ben épült egy 1813-ban emelt korábbi kápolna helyén. A Mezítlábas karmelita rend kolostorát 2014-ben építették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LŐRINTZKE. vagy Lőrintsik. Magyar falu Abauj Várm. földes Ura B. Fisser Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Polyinak szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lőrinczke, Lorincik, tót falu, Abauj vármegyében, Kassához nyugotra 1/3 órányira: 197 kath., 7 zsidó lak. F. u. Kazinczy és Desseőffy örökösök.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Innen északkeletre fekszik Lőrinczke, 22 házzal, 121 tót lakossal.

Helységnévtár

Lőrincke (Szent-Lőrinc, Lorintsik, Lőrincik), rk. 112 Pólyi, gk. 1 Kassa, izr. 9 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szentlőrincke. Azelőtt Lőrincke. Neve elsőnek 1426-ban bukkan fel, mikor Zsigmond király Semsey Frank Lászlónak adományozza. Hozzátartozik Peres. A község területe 513 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 283.