Süvete

Süvete a Gömöri-medence északkeleti peremén, a Murány-patak (Muránka) jobb partján fekszik, 232 méteres tengerszint feletti magasságban, a Licei-dombság északi és a Jolsvai-karszthoz tartozó Mutnik-hegy (Muteň, 466 m) déli lábánál, Nagyrőcétől 18 km-re, Jolsvától 6 km-re délkeletre, Tornaljától 21 km-re északra, Pelsőctől pedig 16 km-re északnyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Nagyrőcei, annak megszüntetése után (1996-ig) pedig a Rozsnyói járáshoz. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe 1910-38-hoz képest (8,21 km²) csak minimális mértékben változott (2011-ben 8,26 km²).

Népesség

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő községnek 2011-ben 402 lakosa volt, melynek 84,1 %-a szlovák, 4,2 %-a roma és 1,2 %-a (5 fő) magyar nemzetiségűnek (3,0 %-a – 12 fő – magyar anyanyelvűnek) vallotta magát. A lakosság túlnyomó többsége (2013-ban 78,6 %) a roma etnikumhoz tartozik. Bár az 1880-as összeíráskor csaknem a teljes lakosság (94,6 %) magyar anyanyelvűnek vallotta magát, a 20. Bővebben

Történelem

A községet 1262-ben „Sueta” alakban említik először írásos források. Neve szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. A település királyi földön, még a tatárjárás előtt jött létre. A jolsvai uradalomhoz tartozó várbirtok volt, melynek birtoklásáért a Záchok és az Ákosok között folyt küzdelem, mely 1272-ben az előbbiek javára dőlt el. Szent Margit tiszteletére szentelt templomát és plébániáját 1397-ben említik először a források. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Értékes műemléke a fallal körülvett, Szent Margitnak szentelt római katolikus körtemplom, mely román stílusban épült a 13. században, különálló fa harangtornyát 1750-ben emelték. Falfestményei szintén 13. századiak. Evangélikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1831-ben építették hozzá. A Murok-hegyen Árpád-kori vár maradványait tárták fel a régészeti kutatások során.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SÜVETE. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, határja középszerű, legelője, fája elég van, malma, piatza közel; tserép edénnyel is kereskednek lakosai.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sivette, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Jolsvához délre 1 1/2 , 51 kath., 537 evang. lak., kik földmivelésből és cserépedény csinálásból élősködnek. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Süvete, murányvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 71 házzal és 431 róm. kath. és ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1435-ben Swethe és Zwyhete néven, a jolsvai uradalom egyik birtoka és a murányi várhoz tartozik. Később e vár több birtokaival együtt a Koháryak, majd a Coburg herczegi család tulajdonába kerül, mely itt ma is birtokos. Nevét az idők folyamán különféle változatokban találjuk feljegyezve, így a XVII. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Süvete, v. Gömör-Kishont vm. (Šivetice, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. murányi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át 1397 e. Antiochiai Szt Margit tit-ra sztelték. Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1743: alapították újra. Kegyura 1880: Szász Ágost hg. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. - Lakói 1940: 80 r.k., 253 ev., 8 ref., 4 egyéb vall., össz. 345. - Filiái 1917: Gice, Gömörnánás, Jolsvatapolca, Migleszpataka, Mikolcsány. ** Némethy 1894:404. - Gerecze II:335. - Schem. Ros. 1913:43.

Helységnévtár

Sivete (Suvetice), RK. 71 Rozsnyó, ÁG. 366 Tiszai, ref. 7 - , izr. 3 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Süvete. Eleinte Murány várkörzetéhez tartozott és a jolsvai birtoknak egyik részét tette. így sorolják fel az 1435. évi okiratok, amelyek Swethe és Zwethe alakban említik nevét. Idők multán a várat a Koháry-család, majd a Coburg hercegi család veszi birtokba. A község környékén emelkedő Musik-hegyen egy régi vár őrtornyának omladékait látjuk, amely némelyek szerint Giskra uralmának emlékét őrzi. Bővebben