Áttekintés
Somorjai járás
Ld. Somorja
Közigazgatás
A város 5 városrészének és kataszteri területének egyike. 1921-ben az Öreg-Dunán túli határrészeit (területének 25 %-át) az új határ megvonásával elveszítette. 1976 után két, Bucsuházába ékelődött exklávéját Bucsuháza kataszteréhez csatolták. Mai területe 23,72 km², Somorja város teljes területének 53,5 %-a.
Népesség
1939-ben 3595, 2011-ben 11 056 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 86,9 %-a.
Történelem
Ld. Somorja
Mai jelentősége
Ld. Somorja
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
SAMARJA, közönségesen Somorja. Fanum S. Mariæ, S. Samariæ. Sommerein, Szamorin. Nevezetes, és régi privilegizált Mezőváros Pozsony Vármegyében, a’ Tsalóközben; lakosai leginkább Magyarok, és kevesebb Németek, katolikusok, evangelikusok, és reformátusok; fekszik az öreg Dunához 3/4, az Érsek Újvári ág Dunához pedig 1 1/2 órányira, sík földön, Gutor, Dienesdi, Gantsháza, ’s több helységeknek szomszédságjokban.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Somorja, (Sommerein, Sammaria, Fanum S. Mariae), régi s a Csallóközben legnevezetesebb privilegiált m. v. Posontól 3 mfd. távolságra, s 1 fertálynyira a nagy Duna bal partjához. Hajdan, az az 1405-ben, kir. város volt, de ezen szabadságát 1465-ben elvesztette. Vannak több királyoktól szép szabadságai, privilegiumai, nevezetesen: III. Andrástól, Erzsébet királynőtől, Zsigmondtól, Corvin Mátyástól, II.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Somorja, melyhez Gancsháza puszta is tartozik, 2.643 magyar lakosú csinos város. Van 1778-ban épűlt pompás temploma, gazdag városi levéltára, kaszinója, ipariskolája, takarékpénztára. E községben telepítette 1690-ben Széchenyi György érsek és Koháry István országbíró a paulai szent-ferenczieket. Lakói földmíveléssel, iparral, fűzfavessző-, sás- és szalmafonással, meg szövőiparral foglalkoznak.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Somorja, hajdan szabad királyi város, mely az újabb korban nagyközség lett. A hasonnevű járás székhelye. Házainak száma 395, lakosai, kiknek száma 3024 lélek, magyarok, vallásra nézve 2150 róm. kath., 437 ág. h. ev., 229 ev. ref. és 203 izr. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyűjtötte össze nagybecsű kézirati munkájában, melyből a következőket iktatjuk ide.
Magyar Katolikus Lexikon
Somorja, Somorein, Samaria, Fanum Sancta Maria, v. Pozsony vm. (Šamorín, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1904: Csütörtök, Féll, Hidas, Illésháza, Misérd, Nagylég, Nagymagyar, Nagypaka, Püspöki, Szentantal, Vajka. - 2. plébánia. 1238: már létezett. Tp-át Szűz Mária tiszt-ére szent. 1390: két pléb., a másodiknak Szt György-tp-a volt.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 2 731 | 87% |
| szlovákok | 157 | 5% |
| németek | 53 | 2% |
| egyéb | 129 | 4% |
| összlétszám | 3 144 |


