Somodi

A község a Bódva völgyében, a Szádelői-karszt déli lábánál, a Kanyapta-medence északnyugati részén, a Somodi-patak és a Miglinc-patak összefolyásánál fekszik, a 16-os országos főút, valamint a Kassa-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén, Tornától 6 km-re keletre, Szepsitől 4 km-re nyugatra. Határának északi részét a Szádelői-karszt legkeletebbi részének erdőborította mészkőhegysége foglalja el, déli része mezőgazdaságilag művelt terület. Területének mintegy felét erdő borítja. Nyugatról Torna, délről Zsarnó és Péder, keletről Szepsi, északról pedig Debrőd községekkel határos. Nyugati határa 1881-ig Abaúj és Torna vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (28,07 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1180, 1921-ben 1125, 1938-ban pedig 1329, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége csaknem egyharmadával nőtt (1650 főről 2126-ra); magyar többségét 2001-re elveszítette, a húszéves időszak alatt a magyar nemzetiségűek aránya 58,8 %-ról 29 %-ra csökkent, a szlovákoké 2001-re 40,2 %-ról 63,9 %-ra emelkedett, majd 2011-re 39,8 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

A falut 1255-ben említik először, a jászói kolostor birtokainak leírásában Sumugy névalakban. 1345-ben már vámszedési joggal felruházott királyi birtok volt, vámja a Tornától Kassára menő út mellett állt. A 14. század első felében több ízben is említik királyi várát és annak várnagyait. Első adata 1317-ből származik s egy feltételezés szerint 1349 után rombolták le. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és szlovák-magyar nevelési nyelvű óvoda, valamint nyugdíjasotthon található. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1775-1780 között barokk-klasszicista stílusban épült. Értékes műemléke a rozsnyói püspökség 1780-ban épült barokk stílusú nyaralókastélya. Határában fürdőtelep (Somodifürdő), ásványvízforrás és egy 870 m hosszú cseppkőbarlang (Somodi- v. Pitykő-barlang) található, mely egyben fontos régészeti lelőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördőintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Somodi népes község, hol a rozsnyói püspöknek nyaraló kastélya van. Fő nevezetességei a falunak a határában aknázott kőszénbánya és csekély távolban, a Miglincz patak kies völgyében fekvő fürdő, mely nagy látogatottságnak örvend.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérve Tornára, innen keletre, a kassai országuton először Somodi községhez érünk. 204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Somodi, a 17. sz-ig Somogyi, v. Abaúj-Torna vm. (Drienovec, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1255: Sumugy bulduafen. 1347: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, a mait 1775: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1681: alapították újra. A tp-ot 1901, 1950, 1985: felújították. Két harangját 1922: a Buchner Ipari R. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Somodi. Okleveles említése elsőnek 1387-ben merül fel, mikor is Zsigmond király Kapolvai János országbírónak és testvérének, Dezsőnek adományozza. A husziták sokáig sanyargatták. Határában ütközött meg Székely Tamás Giskra hadaival. A magyarok vereséget szenvedtek s maga Székely is elesett. Itt van a rozsnyói püspök pompás nyaralója. Gyógyfürdőjét igen sokan látogatják. Földvár nevű dűlője onnan nyerte elnevezését, hogy a török időkben itt földsáncokat emeltek. Róm. kath. temploma 1780-ban épült. A község területe 4878 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1329.