Dunaszerdahelyi járás
Dunaszerdahelyi járás
A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahely központjától 5,5 km-re délnyugatra, Nyékvárkonytól 4,5 km-re északnyugatra fekszik. Egyházkarcsa község központi részét alkotja a vele egybeépült Amadekarcsával és Pinkekarcsával együtt.
Közigazgatás
1882-ig önálló kisközség (ekkor egyesítették Amadekarcsával Siposamadékarcsa néven, 1920-tól Amadeovské Korčany néven), majd 1940-től Egyházkarcsa egyik településrésze, mely Amadekarcsa kataszteri területéhez tartozik. Siposamadékarcsa község 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járás része volt.
Népesség
2011-ben 114 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 9,1 %-a.
Történelem
Első okleveles említése 1447-ből származik Sypwskarcha alakban. Nevének további formái: 1453-ban Siposkarcha, illetve Kyskarcha. Siposkarcsát a XVIII. században Kastélykarcsának is nevezték. A község lakói még az Árpád-házi királyoktól nyert nemesi szabadalmakat élvezték. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 17 házzal és 126 lakossal szerepel. Az egykor a falu közepén álló Somogyi-kastélyt az alább Ipolyi által idézett felirat sem mentette meg az utókor számára; 1854-ben lebontották. Derghi Somogyi György sírkövét a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban őrzik. 1882-ben Amadekarcsával (Siposamadekarcsa néven), majd 1940-ben Amadekarcsa (1948-tól Kostolné Kračany - Egyházkarcsa) néven 4 szomszédos községgel egyesítették. A 20. század folyamán épült egybe a szomszédos Amadekarcsával.
Mai jelentősége
Egyházkarcsa község központját alkotja, itt található a faluház (községi hivatal, az egykori várkastély helyén) és az alapiskola is.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
Egyház Karcsa. E’ Helységhez tizen egy hasonló nevezetű faluk vagynak Posony Vármegyében, ú. m. Amade Karcsa, Pinke Kartsa, Morótz Karcsa, Göntzöl Karcsa, Kultsár Karcsa, Etre Karcsa, Király fia Karcsa, Domárd Karcsa, Erdőhát Karcsa, Solymos Karcsa, földes Urai külömbféle Urak, a’ mint nevezetekből is ki tetszik, Sípos Karcsa, Kastély Karcsának is neveztetik régi formára épűlt kastéllyától; lakosai katolikusok, többnyire egymástól nem meszsze fekszenek, ’s határjaik is majd hasonló tulajdonságokkal bírnak.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Karcsa (Sipos-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 99 kathol. lak. Mind a 12 Karcsa egy tagban igen kevés messzeségre fekszik egymástól. Szerdahelyhez 1, ut. p. Somorjához 2 órányira. Határjokat számos vizerek, lapályok futják keresztül, mellyekben sok, de nem igen jó szénát csinálnak; azért fő élelmök a marhatartás. Egyébiránt szántóföldeik meglehetős termékenységüek, csak hogy sok helyt pőrjések. Tüzelni fűzfát, jegenyét használnak. Birtokosai több nemesek, kik között nevezetesebbek: Bartal, Kulcsár, Somogyi, Kondé, gr. Amade, Bacsák sat. Morocz-, és Pinke-Karcsa a vajkai székhez tartozik.