Sárosfa

Sárosfa a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 15 km-re nyugatra. A községet érinti a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as út, mely a közeli Somorja (11 km) és Dunaszerdahely felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Macházával (2 km), Léggel (5 km) és Felbárral (7 km). A légi vasútállomás (a Pozsony-Komárom vasútvonalon) a faluközponttól 3 km-re található. Délnyugatról Nagyszarva, délkeletről Felbár, keletről Gelle, északkeletről Lég, északnyugatról Macháza, nyugatról pedig Csallóköztárnok községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott kisközségként. Csehszlovákiához kerülve 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe (10,78 km²) 1921 óta változatlan.

Népesség

Az 1910-ben még majd 100%-ban magyarok lakta faluban, a második világháborút követő belső telepítések következményeként jelent meg jelentősebb szlovák nemzetiség. A lakosságszám 1921-1991 között csaknem megduplázódott és azóta is folyamatosan növekszik. Az elmúlt húsz évben rohamosan növekszik a szlovák nemzetiségűek aránya, már eléri az összlakosság 1/5-ét. Lakosságának túlnyomó többsége (84 %) római katolikus vallású.

Történelem

A települést 1286-ban „Sarafia” néven említik először. Több nemesi család birtoka, majd a 16. századtól a Kéméndy, a 17. századtól a Földesi családé, akik később az egész falut birtokolták. 1828-ban 68 házában 521 lakos élt. 1822. május 3-án a teleülésen látta meg a napvilágot Bittó István későbbi miniszterelnök. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Szentháromság-temploma 1721-ben épült. Gótikus Madonna-szobra 1400 körül készült.

Mai jelentősége

Pozsonyhoz való közelsége révén dinamikusan növekvő település, mely 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. Értékes műemlékei a barokk r.k. templom (1721) és a Bittó-kúria (19. század eleje). Mezőgazdaság, húsfeldolgozás, határában napkollektoros erőmű.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SÁROSFŐ. Magyar nemes helység Pozsony Várm. földes Ura Bittó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. N. Légnek, é. Maczházának szomszédságában; két fordúlóra osztott határja lapos, tágas, és jó búzát terem, legelője alkalmatos, fája fűszfa, réttye kevés.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sárosfalva, magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 2 órányira, a szerdahelyi országut mellett. Csak egy széles utczából áll, mellyben sok derék urasági lakházakat és egy csinos kápolnát láthatni. Szántóföldjei jó buzát, árpát, zabot teremnek. Legelője bő; rétje kevés; erdseje nincs. – Számlál 218 kath., 24 zsidó lak. F. u. a Bittó nemzetség férfi ága.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sárosfa, magyar kisközség, körjegyzőségi székhely a Felső-Csallóközben. 35 házat számlál és 331 róm. kath. vallású lakosa van. Ily nevű község e vármegyében már 1075-ben van említve, de Ipolyi Arnold állítása szerint ez nem a mai Sárosfa. Első nyomát 1328-ban Sáralja néven találjuk, a mikor I. Károly király Péterfia Domokost iktattatja birtokába. 1397-ben Zsigmond király Mátyás és András nevű nemeseknek adományozza, de később már Malath András pozsonyi polgárt is itt találjuk, a ki ugyancsak Zsigmond király adományából jutott birtokához. Ez időben már a mai nevén van említve. Az 1553-iki összeírásban Kéméndi Péter 3 portával szerepel. A XVII. század első felében a Földes család is birtokos itt; 1651-ben ugyanis Földes Ferencz és István újabb adományt nyernek itteni birtokukra. Ez időben tünik föl a Bittó család is, mely a községnek csakhamar egyedüli nemesi birtokosa lesz és ma is az. Ma Bittó Béninek, Istvánnak és Dénesnek van itt birtoka és mindegyiknek külön úrilaka. A Bittó családnak itt gazdag levéltára is van, melyben több Árpád-korabeli oklevél találtatik. A községnek nincs temploma; a Bittó család kápolnája 1721-ben épült. Azelőtt ide tartozott Maczháza és Újfalu puszta, mely 1560-ban a Vass és a Földes családok ivadékainak birtoka volt, erre 1569-ben új adományt nyertek. Volt itt még több Újfalu nevű helység is, melyek közül az egyik 1553-ban az ó-budai apáczák birtoka. Ugyancsak Újfalu, másként Barabástelke néven van említve Somorja közelében egy község, ellenben 1515-ben egy másik Újfaluban Bakai Bessenyei Gergely és Ilona birtokrészöket Csorba Andrástól és ennek fiától, Ferencztől visszaváltják. Nem valószínű, hogy mindezek az elsőnek említett Újfalu pusztára vonatkoznak, de tény, hogy ezen a vidéken feküdtek. Sárosfa községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása Nagylég.