Sajólénártfalva

A község a Gömöri-medence délkeleti részén (Gömöri-teraszok kistáj), a Sajó jobb partján, a Rima-folyó torkolatának közelében fekszik, Rimaszombattól 28 km-re délkeletre, Rimaszécstől 7 km-re keletre, Tornaljától 16 km-re délre, Putnoktól 10 km-re nyugatra, a Fülek-Bánréve vasútvonal mentén (megállóhely). Fontos forgalmi csomópont, áthalad rajta az 571-es (Fülek-Feled-Sajószentkirály) országút, mellékutak kötik össze Bánrévével (5 km), Hanván (5 km) keresztül Gömörfügével (14 km), valamint Velkenyével (2,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához (1910-ig Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). A trianoni határ megvonásakor 3 hektár területet vesztett, majd 1950 után Csíz területének egy részét Sajólénártfalvához csatolták, ezzel területe egyötödével nőtt (5,71 km²-ről 6,83 km²-re).

Népesség

1910-ben 559, 1921-ben 564, 1938-ban pedig 573, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakosságának túlnyomó többsége (93,4 %) magyar nemzetiségűnek vallja magát, a szlovákok aránya 3,7 %. A lakosság csaknem háromnegyede (73,3 %) a roma etnikumhoz tartozik. 1991-2001 között népességszáma 7,1 %-al gyarapodott (510 főről 546-ra), 2001-2011 között stagnálás figyelhető meg. Az eredetileg református többségű faluban (1921-ben a lakosság háromnegyede református volt) mára a lakosság kétharmada római katolikus vallású, a reformátusok aránya 28 %-ra csökkent.

Történelem

A település a 13. század második felében a Hanva-nemzetség földjén alakult ki, nevét a nemzetség Kozma ágának a 14. század közepén élt Lénárt nevű tagjáról kapta (előtte templomáról egy ideig Miklósfalvának nevezték). Mind alapításában, mind lakosságában kezdettől fogva magyar település. Első írásos említése 1364-ből származik "Kishamva" néven. Bővebben

Mai jelentősége

A község magyar tannyelvű alapiskolával és óvodával, valamint egészségügyi központtal rendelkezik. Református temploma 1907-ben épült, a neogótikus Szent Anna-kápolnát a két világháború között emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÉNÁRTFALVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Abafi, és több Uraságok, számos Nemesek lakják, lakosai katolikusok, és többnyire reformátusok, fekszik Sajó vize partyán, Rimaszétstől egy, Putnoktól két órányira, földgye meg lehetős, réttyei jók, piatzozása hasznos 5 1/2 mértföldnyire Rozsnyón, legelője nagy berkekben van, fája nints, malma közel, jó lovakat, ’s tzímeres szarvas marhákat nevelnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lénárdfalu, magyar f., Gömör vgyében, Bánrévi helységgel határos, Rimaszombattól Putnok felé vivő országutban, Sajó vize mellett: rónaságon fekszik. Díszesíti e helységet Abafi János úri laka. Lakosok száma 459, nehány lelket kivéve mind reformatusok s eredet szülte magyarok. Van 6 2/8 urbéri, 13 5/8 majorsági telek és 6 majorsági jobbágy, 29 zsellér, 3 lakó; 256 hold erdő. Szántófölde bőven megterem mindent; rétje jó s elegendő takarmányt ad. Birják: Abaffi János és Jankovics Antal urakon kivül a ns Molnár és Babus család.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lénártfalva, sajóvölgyi magyar kisközség, 127 házzal és 584 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal. E községet 1379-ben I. Lajos király az Abaffyaknak adományozta és ekkor Kis-Hanva volt a község neve. Mai nevét a XV. század elején élt Abaffy Lénárt-tól vette. Már a XV. század elején mai nevén van említve. Ez időbeli földesurai az Abaffyak, a Jánosfalvyak, azután a Fügedyek, de 1480-ban a Csákányi családot is itt találjuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Sajólénártfalva. A község területe 992 kat. hold, lélekszáma a visszacsatiláskor 573.