Rudnok

Rudnok a Kassai-hegységhez (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) tartozó Kobylia hora déli lábánál, a Kassai-hegyalja dombvidékének nyugati részén, a Rudnoki-patak partján, 316 méteres (határa 277-882 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Jászótól 3 km-re nyugatra, Szepsitől 12 km-re északra, Kassától pedig 26 km-re nyugatra. A település egy széles észak-déli futású völgyi főutcából és a tőle északra futó kelet-nyugati mellékutcákból áll össze, előbbi tengelyében magasodik a római katolikus templom monumentális hatású épülete. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Szepsi járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Szepsi járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Szepsi járás). Területe (1910: 23,00 km², 1921-38: 22,80 km², 2011: 23,00 km²) ma is megegyezik az 1910-essel.

Népesség

Rudnok a történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község, melynek lakossága már a 16. századi összeírások szerint többségében szlávokból állt. A 18. században érkező új betelepülők is zömében szlovákok voltak. 2011-ben 613 lakosának 94,1 %-a volt szlovák és 0,3 %-a (2 fő) magyar nemzetiségű. A 20. század elejére szlovák lakosságának nagy része már magyarnak vallotta magát: a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 6,4 %, 1910-ben 62,6 % volt és a hatalomváltás ellenére a relatív többség (54,4 %) még az 1921-es csehszlovák népszámláláson is magyarnak vallotta magát. Bővebben

Történelem

A községet a jászói premontrei apátság 1255-es oklevele említi először „Rodnuk” alakban. Neve szláv eredetű, az egykori bányászat emlékét őrző Rudnoki-patakról szállt át a településre (a szláv „rudník” szó jelentése vasércbányász). A patakot IV. Béla 1264-es oklevele említi a jászói apátság határleírásában. A település a 19. századig a jászói apátság birtoka volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Fő gazdasági ágazata az erdőgazdálkodás, fűrésztelepe is van. Határában agyagkitermelés folyik, illetve fotovoltaikus erőmű üzemel. Rudnok Szent Györgynek szentelt római katolikus temploma 1841-ben, klasszicista stílusban épült. A község legrégebbi épülete az 1774-ben barokk stílusban épült plébánia. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RUDNOK. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Jászói Prépost, lakosai katolikusok leginkább, fekszik a’ Csereháti járásban, Hetényhez nem meszsze, Kobulya Huora hegyének szomszédságában; szántó földgyeinek két harmad része sovány, réttyeinek is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rudnok, tót falu, Abauj vmegyében, Jászóhoz 1/2 órányira: 1146 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vasas ásványos víz és fördő-intézet, derék erdő. F. u. a jászói prépost.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Alsó-Meczenzéftől kelet felé meg kell említenünk Jászó-Mindszent községet, melynek vas-, antimon- és czinóberbányái vannak, és Rudnok községet, melynek fürdőjét messze földről látogatják.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jászó közelében van Rudnok, 123 házzal és 813 tót lakossal, körjegyzőséggel. Rudnokhoz tartozik a helységtől mintegy 5 kilométernyire, 536 m. magasságban levő csinos rudnoki fürdő és klimatikus hely. Szép róm. kath. templomát a jaszói prépostság 1840-ben épittette, nemkülönben mintaszerüen berendezett népiskoláját. A községnek fehéragyagbányai vannak, melynek anyagából jó minőségü tüzálló téglát gyártanak.

Magyar Katolikus Lexikon

Rudnok, v. Abaúj-Torna vm. (Rudník, Szl.): 1. plébánia a v. rozsnyói egyhm. jászói esp. ker-ében. 1775: alapították. 1776-ig exempt volt. Tp-át 1841: Szt György tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1692-től. Kegyura 1880: a jászói prép. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. - Plébánosai: 1791: Steppanek Vencel, 1802: Jancsik Jenő, 1808: Hudák Lipót, 1853: Hubcsik Elek, 1864: Ferenczy János, Dulny János, 1877: Kussinszky Arnold, Komor Elek, 1884: Kocsis Gyula, 1887: Wentkó Jusztin. Bővebben

Helységnévtár

Rudnok, RK. 885 Rozsnyó, gk. - Szeszta, izr. 15 Szepsi.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rudnok. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Rékamalom, Rudnoki fürdő, Szentanna. A község területe 3962 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 612.