Rózsaszállás

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rózsa-Lehota, tótul Ruzsina, tót falu, Nógrád vmegyében, Divényhez 1/2 órányira: ut. post. Losoncz. – Határa 2109 hold, mellyből belsőség 39 h., szántóföld 617 h., rét 253 h., erdő 1200 hold. Ebből ismét urbéri beltelek 28, szántó 552, rét 138 hold; majorsági belsőség 11, szántó 65, rét 115, erdő 1200 hold. Földe dombokon s hegyeken, rétjei völgyben, bikkes és tölgyes erdeje kősziklás hegyeken fekszik. A föld agyagos és köves; müvelés mellett terem kevés tiszta buzát, több rozsot, árpát, zabot, és burgonyát. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, és erősen fuvaroznak mindenfelé, s azért vagyonosok. – Lakja 501 lélek, kik közt 498 kath., 3 evang., a kath. a divényi anyaegyházhoz tartozván. Van itt 4 hegyi patak, s a helység nyugoti oldalán egy hegyláncz, mellyben nevezetes mészbányák találtatnak, honnan legjobb igen fejér, erős és tiszta mész nagy mennyiségben égettetik. Mostani földesura a helységnek gróf Zichy József.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rózsaszállás. (Azelőtt Rózsa-Lehota.) A budapest–ruttkai vasútvonal közelében fekvő kisközség. Házainak száma 72, lakosaié 487, a kik tótajkúak, róm. kath, vallásúak. Postája Divény, távírója és vasútállomása Lónyabánya. E község már a középkorban szerepel. Az 1548. évi adóösszeírás szerint a Lossonczy család birtokában találjuk. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között van felsorolva, 12 adóköteles házzal. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a födesura. 1715-ben két magyar és 10 tót, 1720-ban 2 magyar és 14 tót háztartását írták össze. 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Zichy Károly volt az ura. Ő építtette azt a kúriát is, mely jelenleg Forgách Jánosé, a ki most a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1755-ben épült, de 1860-ban megújították. A község határában mészkő-, márvány- és elsőrendű magnezitkőbányák vannak.