Rimafűrész

Rimafűrész a Tiszolci-Rima (Tisovecká Rimava) völgyében, 360 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Tiszolc központjától 4 km-re délre, Nyustyától 9 km-re, Hacsótól pedig 3 km-re északra. Érinti az 531-es (72-es) országút Rimaszombat-Tiszolc közti szakasza és a Feled-Rimaszombat-Tiszolc vasútvonal (megállóhely). A Rima völgyétől keletre emelkedik a Ratkói-hegységhez tartozó Tersztye-hegy (1121 m) és a falu fölé magasodó Čelo-hegy (811 m), a völgytől nyugatra a Vepor-hegységhez tartozó Klen (811 m), Poľana (882 m) és Kochovo-hegyeket (686 m) és a Blatný-potok völgyét találjuk. Határának legnagyobb részét erdő (főként bükkös) borítja. Délről Nyustya (Hacsó), keletről Nyustya (Dombosmező) és Kopárhegy, északról Tiszolc, délnyugatról és nyugatról pedig Klenóc kataszterével határos. Déli határának egy részét a Zárubný-patak alkotja.

Közigazgatás

1978-ig önálló község, azóta Tiszolc két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Rimaszombati járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Nyustyai járás). 2011-ben katasztere 20,73 km² volt, mely Tiszolc területének 16,8 százalékát tette ki. 1910-21-hez képest (20,80 km²) csak kis mértékben változott.

Népesség

Rimafűrésznek 2011-ben 506 lakosa volt, itt élt a város népességének 11,8 százaléka. 1880-ban 709, 1910-ben 690, 1921-ben pedig 661, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben a lakosság 90,6 %-a evangélikus, 6,1 %-a pedig római katolikus vallású volt. Rimafűrésznek a vasútvonalon túl eső határrészén található Tiszolc (már az 1955-ös katonai térképen is ábrázolt) cigánytelepe, mely a város roma lakosságának mintegy egyharmadát (kb. 100 főt) tömöríti.

Történelem

Rimafűrész Tiszolc határában, valószínűleg a 16. században jött létre telepesközségként. Első írásos említését az 1596-os úrbéri telekkönyvben találjuk. Lakói evangélikus vallású szlovákok voltak, akik fakitermeléssel, juhpásztorkodással és faedények készítésével foglalkoztak. Evangélikus temploma 1777-ben épült. Már a 18. század végén több mint 700 lakosa volt. 1796-ban Rimafűrészen született Matej Hrebenda vándor könyvárus, a szlovák kultúrtörténet fontos alakja. 1802-ig Hont vármegye Kishonti kerületéhez tartozott, majd Gömör és Kishont vármegyéhez csatolták. 1874-ben átadták a Feledet Tiszolccal összekötő vasútvonalat, melynek egyik megállóhelye Rimafűrész lett. 1880-ban 709, 1910-ben 690, 1921-ben 661 lakosa volt. 1907-ben hivatalos nevét Fűrészről Rimafűrészre változtatták. 1920-ig Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt. 1948-ban szlovák hivatalos nevét a korábban használt Píláról Rimavská Pílára változtatták. 1978-ban a községet Tiszolchoz csatolták.

Mai jelentősége

Rimafűrész evangélikus temploma 1947-ben épült egy 18. század végi barokk templom helyén. A mellette található evangélikus lelkészlak falán helyezték el Terézia Vansová szlovák írónő emléktábláját, aki 1882-1911 között tevékenykedett a faluban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FÜRÉSZ. Pila. Tót falu Kis Hont Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai 700 katolikusok, és evangelikusok, fekszik erdők között Rima vize mellett Tiszóltztól nem meszsze, határbéli földgye középszerű, néhol pedig soványas, legelője elég, Breznyó Bányától sints igen meszsze, lakosai fa edényeket készítenek, mellyeket elszoktak adni, teje elég van, a’ Tiszoltzi vashámorok szomszédságjokban vagynak, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pila vagy Fűrész, tót falu, Gömör-Kis-Hont vmegyében, a Rima mellett, Tiszolczhoz délre 1/2 órányira: 27 kath., 712 evang. lak. Evang. anya sz. egyházzal. Földei hegyoldalban feküsznek; juhot igen sokat tartanak. F. u. a kamara. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fűrész, rimavölgyi tót kisközség, 133 házzal és 749 ág. h. evangelikus lakossal. 18. századi telepes község s a kir. kamara volt a földesura. Azelőtt Pila tót néven volt ismeretes. Ág. h. ev. temploma 1777-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tiszolcz.

Helységnévtár

Fürész (Pila), rk. 45 Tiszolcz, ÁG. 660 Tiszai, izr. 4 - .