Rapp

A község a Losonci-medence déli részén, az Ipoly bal partjának közelében, a folyó teraszain, a Karancs-vidék vulkanikus hegyvidékének nyugati lábánál, a Mucsényi-patak mentén fekszik, Losonctól 6 km-re délre, Kalondától 3 km-re északra fekszik, a Nagykürtös-Losonc vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs) és az 594-es (Losonc-Kalonda) út mentén. Mellékutak kötik össze Terbeléddel (3 km), valamint Mucsényen (3,5 km) keresztül Romhánypusztával (6,5 km). Határa nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egynegyedét erdő borítja. Nyugatról Kalonda, északnyugatról Panyidaróc, északról Miksi, keletről Terbeléd (Kismulyad katasztere), délről pedig Mucsény községekkel határos. Északkeleti határát az Ipoly-folyó, valamint a Nagykürtös-Losonc vasútvonal alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe 1910-38-hoz képest (8,82 km²) 5 hektárral gyarapodott.

Népesség

1910-ben 617, 1921-ben 754, 1938-ban 763, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 27,9 %, 1930-ban 16,5 % volt. 1991-2011 között népessége 14,4 %-al nőtt (856 főről 979-re), a magyar nemzetiségűek aránya az asszimiláció és a nagyszámú (2013-ban 44,4 %) roma etnikumú lakosság nemzetiségváltása révén 55,5 %-ról 29,2 %-ra csökkent. 2011-ben a lakosság 39,5 %-a volt szlovák, 26,6 %-a pedig roma nemzetiségű. A lakosság mintegy háromnegyede (75,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az első írásos említés a településről (mint "Rop") 1299-ből származik. István király halála után Károly Róbert 1312-ben elajándékozta Rapp területét. Rapp több család birtokába is tartozott. 1397- ben már egyházközség is működött itt. 1554–1593 közt török hódoltság alatt állt. 1595. május 11-én a törökök felégették, majd a 17. században újratelepítették. A 18. században szlovák lakosságú község, mely a 19. századra magyarrá vált. 1828-ban 57 házában 496 lakos élt. Szénbányáját a 19. század második felében nyitották meg. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. Később a bányát bezárták. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 elején, a második világháború harcaiban súlyos károkat szenvedett. 1715-ben öt, 1720-ban négy tót háztartást vettek fel itt az összeírásba. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Batta László és ifj. Batta Bálint, a XIX. század elején pedig Batta Pál volt a helység földesura.

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola, valamint szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. 2007-ben felfedezett termálvizének kihasználására fürdőt létesítettek. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1764-ban épült barokk stílusban, a klasszicista Coburg-kúria 1821-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAP. Rapovecz. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Batta, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losontzhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai is középszerűek lévén, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rap, magyar falu, Nógrád vmegyében, az Ipoly mellett: 574 kath., 17 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, csinos urasági kastélya, gyönyörű angol kertje, elég és jó földje, de különösen sok, és kövér rétje, vizimalma. Renyik nevezetü hegyén közel a tetőhöz egy elhagyatott kőbányában több kővé vált tengeri csigák, sőt egy halforma állat feje is találtatott. F. u. hg Coburg. Ut. p. Losoncz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rapp. Ipolymenti magyar kisközség. Házainak száma 132 és róm. kath. lakosaié 606. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. 1327-ben a Kacsics nembeli Salgai Miklós és Illés nyerik csere útján a gömörvármegyei taplóczai jószágukért. 1548-ban Bebek Ferencz, 1598-ban Batta Bálint volt a földesura. Batta Bálint egykorú feljegyzései szerint, 1595-ben a törökök támadták meg a helységet, azt felgyújtották és kirabolták és nyolcz öreg férfit, 18 nőt és 21 gyermeket raboltak el. Batta Bálint, a ki megmenekülvén, Fülekre húzódott, 1607-ben kelt végrendeletében felemlíti, hogy a törökök támadásakor összes családi iratai elkallódtak. 1715-ben öt, 1720-ban négy tót háztartást vettek fel itt az összeírásba. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Batta László és ifj. Batta Bálint, a XIX. század elején pedig Batta Pál volt a helység földesura. Ő építtette 1821-ben azt a kúriát is, mely most herczeg Coburg Fülöpé, kinek itt nagyobb birtoka van. Kívüle még Wohl Aladár is birtokos itt. Az itteni plebánia 1397-ben már fennállott. A mostani templom 1764-ben épült, de 1854-ben és 1895-ben helyreállították. A községhez tartoznak: Szeles- és Demecser-puszták.

Magyar Katolikus Lexikon

Rapp, v. Nógrád vm. (Rapovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm., majd rozsnyói egyhm. losonci esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Mai Szt Miklós-tp-át 1755: építették. Anyakönyvei 1724-től. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Kalonda, Kismulyad, Mucsény, Terbeléd. - Lakói 1940: 662 r.k., 1 g.k., 65 ev., 4 ref., 1 izr., össz. 733. ** Némethy 1894:398. - Schem. Ros. 1913:54.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rapp. Okleveles említése elsőnek 1327-ben történik,mikor is Salgai Miklós és Illés a földesura. Plébániája már 1397-ben fennállott. Két évszázad multán Bebek Ferenc kezére kerül. 1595-ben a török megrohanta a községet, kifosztotta, felgyújtotta és lakóinak egy részét rabságba hurcolta. A török eltakarodása után (1598) Batta Bálint szerezte meg. Az ő feljegyzéseiből tudunk a község török idökbeni sorsáról. Az összeomlás előtt Coburg-Góthai Fülöp hercegnek és Wohl Aladárnak volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik: Cigánytelep, Demecserpuszta. A község területe 1533 kat. hold s lakóinak száma a vissza csatoláskor 763.