Ránkfüred

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

De még nevezetesebb fönt, a megye éjszakkeleti csúcsában, rengeteg erdős bérczek közepette levő Rank és Herlány tőszomszédos kisközségek határában levő rank-herlányi fürdő, legújabb hivatalos elnevezéssel Rank-füred, melynek szénsavban dús vasas vizét már a XVII. században ismerték. A 60-as években fő forrásának apadása miatt hanyatlani kezdett a különben látogatott fürdő. Ekkor, mint kincstári birtokot, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök tette gondja tárgyává. Megbízta Zsigmondy Vilmos híres mérnököt, hogy a víz gyarapítása végett fúrasson ott mélyebb kútat. A fúrás nemcsak bő vízeret nyitott, hanem véletlenűl hatalmas erejű időszaki szökő forrást talált. Ez egyszerre nagy hírűvé tette s rövid időn fényesen föllendítette a fürdőt. A szökő forrás, melynek fúrását 1875-ben fejezték be, ma páratlanúl áll Európában úgy vizének dús bőségével, mint szökésének pompás tüneményével. A 25 centiméternyi átmérőjű vascsővel nyíló forrás a fürdő sétaterének közepén, a mulató-csarnok előtt épített 8 szögletű medenczébe szolgál s vize 406 méternyi mélységből 11–13 órai időközökben tör elő. Rendes állapotában a víz színe mintegy két méternyi mélyen van a csőben s látszólag oly csöndes, hogy csak hébe-hóba vetődik föl belőle egy-egy szénsavbuborék. Mikor azonban kitörése közeleg, fövő víz zubogásához hasonló bugyborékolás és morgó forrongás hallatszik a csőből, a mi 15–20 perczig tart. Majd duzzadozni kezd a víz a csőben; ezt egy-egy fortyanás követi s fehéres vízhab buggyan ki a csőből, melynek vize megint rögtön visszaesik. A víznek föl-fölfortyanó játéka többször ismétlődik. Egyszerre csak hatalmas vízoszlop lövell föl nagy zúgással 10–15, sőt néha 20 méternyi magasságig is, és a fölszökelő víz-sugár ezernyi szálra hasadva, a mint a tetőpontig ér, milliárd vízparányra oszlik s fehéren húll vissza a medenczébe kúpalakot adva a vízoszlopnak, melyből oly mennyiségben szabadúl ki a szénsav, hogy szinte elfojtja a nézők lélekzetét. Mintegy negyedóráig tart a káprázatos tünemény, mely kivált holdvilágnál tündéries. Végűl egy nagy zuhanással hirtelen összeesik az ezüstfényű oszlop s a víz nagy zuborgással visszaszáll a mélységbe. Egy ilyen szökéssel mintegy másfél ezer hektoliternyi víz jön föl, melyet a medenczéből elvezetnek a fürdőházba, a hol hidegen, vagy fölmelegítve használják a betegek úgy csúzos bajok ellen fürdésre, mint gyomorbajok ellen ivásra. A víz a kitöréskor 14 fokról 21 fokra melegszik s a forrás vas csöve az erős súrlódás okozta villamosságtól magnessé válik. A miatt, hogy a kezdetben 20 órai időközű kitörés már majdnem felényi időre csökkent, attól lehet tartani, hogy a forrás később rendes folyásúvá válik, mint a régebben szintén nagy hírű westfáliai időszaki forrás. A közeli erdei sétatéren még három, szintén vas- és szénsavtartalmú, de gyöngébb hatású forrás van: az Erdei forrás, a Valéria-forrás és a Rudolf-forrás. Édes víz az egész fürdőtelepen nincs; azt az erdőben 3/4 órányira levő Andrássy-forrásból szállítanak úgy főzésre, mint ivásra és egyéb használatra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal.

Helységnévtár

Herlein (Horlány), rk. 89 Kecér-Peklin, gk. 13 Kelecsény, ág. 31 Ránk, ref. 3 —, izr. 10 Rozgony.