Pólyi

Pólyi a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Kassai-hegyalja részét képező Búcsúdomb (330 m) délkeleti és a Kodydom (365 m) északkeleti lábánál, 281 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 10 km-re délnyugatra. A falusias jellegét napjainkig megőrző település a Kassát Sacával összekötő R2-es gyorsforgalmi útról leágazó 3402-es úton közelíthető meg (1 km), észak felé bekötőút kapcsolja össze a Kassát Jászóval összekötő 548-as úttal. Határa 220-365 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, legalacsonyabb pontját határának legkeletebbi részén, Zsebes határánál találjuk, legmagasabb pontja a Kodydom domb. Területének legnagyobb része (2010-ben 58,1 %-a, 753 ha) szántóföld, 13,7 %-át (178 ha) rét és legelő, 11 %-át (142 ha) beépített terület, 7,2 %-át (93 ha) pedig erdő foglalja el. Határa magába foglalja a Kassai repülőtér területének déli felét is. Nyugatról Kisida, délkeletről pedig Enyicke községekkel, délről Saca, keletről Zsebes, északkeletről Bárca, északról pedig Szentlőrincke és Peres kassai városrészekkel határos. Északi határát az 548-as út vonala alkotja. Területén áthalad a közelmúltban (Sacáig) gyorsforgalmi úttá (R2) átalakított 16-os (korábban 50-es) országos főút és a vele párhuzamosan haladó, a Kelet-szlovákiai vasműhöz vezető villamosvonal.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-II. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1920-1938 között, majd 1945 után Csehszlovákiához csatolták (1960-ig a Kassai, 1960-68 között a Kassa-vidéki járás részeként). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozó kisközségként). Területe a 20. században több alkalommal csökkent, a század elején még Szentlőrincke is Pólyi határához tartozott. 1910 és 1920 között területe 13,70 km²-ről 13,20 km²-re csökkent, majd Kassához csatolásakor a kisidai országúttól északra fekvő határrészei is Szentlőrinckéhez kerültek, ugyanakkor Saca legkeletibb határrészeit Pólyihoz csatolták, területét összességében 1,9 %-kal, a jelenlegi 12,96 km²-re csökkentve.

Népesség

Pólyi egyike Kassa legkisebb népességű városrészeinek, 2011-ben 1107 lakosa volt, melynek 94,8 %-a volt szlovák nemzetiségű. A települést a 18. században szlovákokkal telepítették újjá, a 20. század elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a század második felére teljesen asszimilálódott, 2011-ben már senki sem vallotta magát magyarnak. A 20. század elejére jellemző magyarosodás (1880-ban a lakosság 5,1 %-a volt magyar anyanyelvű, míg 1910-ben már 52,4 %-a magyar nemzetiségű) Trianon után megszűnt, 1921-ben a község lakosságának már 85,7 %-a vallotta magát szlováknak és alig 11,1 %-a magyarnak. Pólyi népessége az elmúlt évszázad során lassan, de folyamatosan gyarapodott, 1880-1941 között (530 főről 707 főre), majd 1941-1970 között (707-ről 936 főre) egyaránt mintegy egyharmadával nőtt a lakosság száma, majd az 1980-as évek stagnálása után (1980-ban 1005, 1991-ben 1009 fő) 1991-2017 között mintegy egyötödével (1009-ről 1198 főre). 1921-ben a lakosság 96,7 %-a, 2011-ben 88,8 %-a volt római katolikus vallású. Népsűrűsége 2011-ben 85,4 fő/km² volt.

Történelem

Pólyi első írásos említése 1248-ból származik, ekkor „Villa Paul” néven említik. Neve a Pál személynévből eredeztethető. 1280-ban az Aba nembeli Dávid comes birtoka volt, később az Aba nembeli Csurka Dávid és István fiaié. 1332-ben már önálló plébánia volt. 1427-ben 24 portát írtak össze a faluban. Lakói 1550 körül protestáns hitre tértek. 1553-ban 8 portája és 56 lakosa volt. A 18. században a Desewffy és Fischer családok voltak a falu fő birtokosai. A korábban magyarok lakta település etnikai arculata a 18. századi szlovák betelepüléssel változott meg. 1720-ban 11 háztartás volt a faluban. 1772-ben 17 gazda és 8 zsellércsalád élt itt. Katolikus plébániáját 1789-ben alapították újjá. 1810-ben már romokban álló középkori temploma helyén a mai is álló, klasszicista stílusú Szent Mihály-templomot 1822-ben emelték. 1828-ban 95 háza és 680 lakosa volt. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában kiemeli Pólyi kendertermesztését. 1880-ban 530, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt, ekkor kisebb zsidó közösség (31 izraelita vallású lakos) is élt itt. 1913-ig a szomszédos Szentlőrincke is Pólyihoz tartozott. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszakerült Magyarországhoz. 1950-55 között részben Pólyi határában épült fel a kassai repülőtér. 1957-ben alakult mezőgazdasági szövetkezete 1961-ben állami gazdasággá alakult. 1962-től Pólyiban építési tilalmat rendeltek el, ennek eredményeként, bár 1968-ban a községet Kassához csatolták, családi házas beépítését és hagyományos településképét napjainkig megőrizte.

Mai jelentősége

A falusias jellegű településen négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

POLYI. Poly, Polyov. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Báró Fisser, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja jól termő, földgyének, és réttyeinek némelly része sovány, épűletre való fája sints elég, de mivel Kassa városához nem meszsze van, ’s vagyonnyaikat könnyen eladhattyák, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pólyi (Polyow), tót falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 1 1/2 órányira: 656 kath., 4 evang., 7 ref., 29 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok szántóföld, s nevezetes kendertermesztés. F. u. Fischer, Ócskay, Kazinczy s többek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A kassai uton északra, nem messze az országuttól, a hegyoldalban fekszik Pólyi, 72 házzal és 525 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Kath. egyháza nagyon régi. Templomát 1858-ban ujra épitették.

Magyar Katolikus Lexikon

Pólyi, v. Abaúj-Torna vm. (Pol'ov, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1248: Paul. 1332: már létezett. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1822: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1789: alapították újra. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiái 1915: Kisida, Szentlőrincke. Közig-ilag Kassához csatolták. - Lakói 1940: 694 r.k., 9 g.k., össz. 703; 2000: 922 r.k., össz. 1011. ** Gerecze II:87. - KTN I:161. - Schem. Cass. 1915:54; 2000:32. (a tp. 1882: épült) - Györffy I:133.

Helységnévtár

Pólyi [Percs p.], RK. 486 Kassa, gk. 5 Kassa, ág. 2 - , ref. 6 - , izr. 31 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Pólyi. A község területe 2312 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 707.