Perjése

A község a Gömör-Szepesi-érchegységhez tartozó Ratkói-hegység legdélebbi részén, a Vályi-dombság legészakabbi részén, erdős hegy- és dombvidéken fekszik, a Perjései-patak mentén, Rimaszombattól 9 km-re északkeletre. Mellékutak kötik össze Vámosbaloggal (4 km) és a Balogpádár-Rimaszombat mellékúttal (1,5 km). Határa 201-527 méteres tengerszint feletti magasságban (maga a falu 275 méteren) fekszik, mintegy háromnegyedét erdő borítja. Délről Zeherje, nyugatról Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter), északról Balogpádár, keletről pedig Vámosbalog községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz tartozott, majd a Rimaszombati járáshoz csatolták. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe az elmúlt száz év során több alkalommal változott kisebb mértékben (1910: 11,73 km², 1921-38: 11,56 km², 2011: 11,51 km²).

Népesség

1880-ban 443, 1910-ben 414, 1921-ben 378, 1938-ban pedig 338, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A periférikus fekvésű, kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező községnek már 1880-1938 között is folyamatosan csökkent a lakosságszáma, majd a 20. század második felében lakosságának csaknem felét elveszítette (1880-hoz képest 1991-re lakosságszáma 59,1 %-al csökkent). Bővebben

Történelem

A Balog-nemzetség által a 11. században elfoglalt területen alakult ki a 13. század elején (korábban területét nyári legeltetésre használták). A falut 1323-ban „Peryese” alakban említik először, 1393-ban „Peryeze” néven Balog várának tartozéka. 1427-ben 17 portáját írták össze, lakói elsősorban magyarok voltak. A 16. században a Széchy család birtoka lett, a 17. Bővebben

Mai jelentősége

Evangélikus temploma klasszicista stílusban épült 1838–42 között épült egy korábbi fatemplom helyén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERJESE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye meglehetős termékenységű, piatzozása közel, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, szőlei, gyümöltsös kertyei is vannak, malmai közel, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perjes, magyar falu, Gömör vgyében, ut. post. Rimaszombathoz 1 mfdnyire, 6 kath., 561 evang. lak. Van szőlőhegye, sok gyümölcse, cseresznyéje, tölgyes erdeje. F. u. h. Coburg.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perjése, Rimaszombat közelében fekvő magyar kisközség, 106 házzal és 427 ág. h. evangelikus lakossal. E község 1336-ban Peryese néven, Balogvár tartozéka és később is a balogvári uradalom községeinek a sorsában osztozik. Most a Coburg herczegi család a birtokosa. Az ág. h. ev. templom 1838-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perjése. 1336-ból származó feljegyzés említi először a községet Peryese alakban. Ekkor Balog várához tartozott. Későbben is ezzel a várral együtt cserélt gazdát. A világháború előtt a Coburg hercegi család volt a község földesura. 1838-ban építették ág. ev. templomát. A község területe 2009 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 338.