SK
NZ
.....

Párkány

Város

címer zászló
3016 98% magyar 1910
6624 61% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos magyar megjelölés:
Párkány
Hivatalos szlovák megnevezés:
Štúrovo
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
Más földrajzi nevek:
Istenhegye, Ürgehegy, Vadas, Vasúti sor
Koordináták:
47.79871368, 18.72041893
Terület:
13,44 km2
Rang:
város
Népesség:
10524
Tszf. magasság:
109 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
94301
Település kód:
503584
Szervezeti azonosító:
309303
Adóazonosító:
2021060789

Párkány a Duna északi partján, az Esztergomi Duna-völgy kistájon, a Garam torkolatánál, a Helembai-hegység (Burda) lábánál fekszik, Esztergommal átellenben (mellyel 1895 óta híd köti össze), Komáromtól 48 km-re keletre, Érsekújvártól 50 km-re délkeletre, Lévától 55 km-re délre, Budapesttől 52 km-re északnyugatra. Fontos forgalmi csomópont, 1850 óta a Pozsonyt Budapesttel összekötő vasúti fővonal egyik állomása, 1885 óta vasút köti össze Lévával is, a 63-as főút Komárommal, az 509-es Bajcson keresztül Érsekújvárral, a 76-os út Garamszentbenedekkel (72 km), az 564-es út pedig Deménd (43 km) és Léva felé teremt összeköttetést. Nyugatról Ebed, északnyugatról Nána, északkeletről Garamkövesd, délről pedig Esztergom határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között) a Duna középvonala alkotja, nyugati határát pedig a papírgyárba vezető vasúti szárnyvonal, északi határa a Pozsony-Budapest vasútvonallal párhuzamosan, attól 50 méterre délre húzódik.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó város. 1871-ig mezővárosként, majd 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1909-től 1960-ig járásszékhely volt. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig a Párkányi járás székhelye volt, majd 1960-tól az Érsekújvári járáshoz csatolták, egyben városi rangot kapott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz és nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye lett. Területe 1921-hez képest 1,26 km²-el (8,6 %) csökkent (14,70 km²-ről 13,44 km²-re), miután 1949 után határának északkeleti részét Nánához csatolták. 1960-1990 között Nána, 1976-1999 között pedig Ebed községek is Párkányhoz tartoztak.

Népesség

1910-ben 3079, 1921-ben 3481, 1939-ben pedig 3645, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A szlovákok aránya 1921-ben 7,3 % volt. A magyar lakosság egy részének kitelepítése 1945 után, valamint az iparosítással és városodással járó ugrásszerűen növekvő lakosságszám (1939-1991 között több mint háromszorosára ugrott) a szlovákok aránya 1991-re a lakosság 1/4-ére nőtt (24,8 %). 1991-ben Ebeddel együtt 13 347, anélkül 12 146 lakosa volt, 1991-2011 között népességének egytizedét elveszítette (10,1 %-os csökkenés, 12 146 főről 10 919-re). 2011-ben a lakosság 60,7 %-a vallotta magát magyar, 26,8 %-a pedig szlovák nemzetiségűnek, de magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (11 %) is. A roma etnikumhoz tartozó lakosság aránya 1,8 %. 1944 előtt népes zsidó közösség (1921-ben az izraelita vallásúak a lakosság 9,7 %-át alkották) is élt a városban. Ma a lakosság többsége (64,7 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 4,5 %.

Történelem

A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején. A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét (a pap részének kivételével) az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta. A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt. Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda valamint Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig. 1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd 1885-ben annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára. 1919 nyarán a cseh legionisták elfoglalták a várost a Tanácsköztársaságtól, ekkor felrobbantották a Duna-híd párkányi ívét, melyet a 20-as években állítottak helyre. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-45 között visszakerült Magyarországhoz. 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Duna-hidat. Magyar lakosainak egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1948-ban hatósági úton a Štúrovo szlovák nevet állapították meg a korábban használt Parkan helyett. 1960-ban várossá nyilvánították, egyben elvesztette járási székhely rangját. A város az 1960-70-es években gyors ütemben iparosodott és városiasodott, határában épült fel az ország egyik legfontosabb papírgyára, de élelmiszer-, textil- és gépipart is telepítettek ide. 2001-ben átadták az újjáépített Mária Valéria-hidat a forgalomnak.

Mai jelentősége

Párkány fontos ipari (papír- és cellulózgyár), idegenforgalmi (itt található Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője a Vadas), közlekedési és közigazgatási (járási hivatal kirendeltsége, számos intézmény és hivatal) központ. Oktatási központ is, magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola), kétnyelvű gimnáziummal, kereskedelmi akadémiával és szakközépiskolával. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1701-ben, a kálvária pedig 1766-ban épült késő barokk stílusban. Az Esztergom ostrománál elhunyt Balassi Bálint emlékére 1986 óta évente megrendezik a Balassi Bálint Kulturális Napokat. Országosan ismert a hagyományos Simon-Júda őszi vásár. Sobieski János lovasszobrát 2008-ban avatták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PÁRKÁNY. Mező Város Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, Esztergomtól tsak a’ Duna hasíttya, mint Pestet Budától; földgye jó, legelője elég, piatzozása helyben, fogyatkozása, hogy réttyeinek, és legelőinek egy részét a’ Duna, és Garam vize néha megönti, fája sem lévén elég, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Párkány, m.-város, Esztergom, most Komárom vgyében, Esztergommal általellenben, a Duna bal partján: 1165 kath., 1 óhitü, 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. A régi oklevelekben Kokadnak, és Kokatnak neveztetik. Határa róna s első osztálybeli, de az árvizektől sokat szenved, legelője, rétje bőven, bora kevés; fában szükséget érez. Országos vásárai dohányra és főzelékre nézve, mellyek Hontból hozatnak, nagy fontosságuak. – Régi erős várát 1543-ban foglalták el legelőször a törökök, de 1595-ben Pálffy és Nádasdy vissza vették. 1673-ban az Érsek-Ujvárról hátrált török-sereg itt utólérettetvén, szörnyen megveretett, ugy, hogy 8000-en maradtak a csatatéren. – Azonban ez alkalommal a segéd lengyel-seregek több kárt tettek a helységnek, mint maga az ellenség, mert ez felgyujtván s prédálván földig rontották. F. u. az esztergomi érsek. – A lakosok birnak 1617 hold szántóföldet, 192 hold rétet, 46 hold szőlőt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Párkány, dunabalparti magyar nagyközség, Esztergom átellenében, 415 házzal és 2836 lakossal, a kik vallásuk szerint így oszlanak meg. 2418 róm. kath., 356 izr., 51 ref. és 10 ág. evang. Határa 2555 kat. hold. Egyike Esztergom vármegye legrégibb helységeinek. Őse neve Kakath volt; e néven fordúl elő a XVI-XVII. század adóösszeírásaiban, valamint az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben is. Első ízben I. Géza királynak a garamszentbenedeki monostor részére 1075-ben kiadott alapító-levelében fordúl elő, mely szerint a király e helységben 10 házat (a benne levő révészekkel) és 3 eke szántóföldet adott a monostornak. Vámját II. Géza király 1157-ben az esztergomi főegyháznak adományozta. A kikötővámot pedig utóbb 1215-ben II. Endre király az esztergomi káptalannak adta. 1274 márcz. 9-e előtt IV. László király is megfordúlt Kakathon, a hol egy oklevelet állított ki. 1304 június havában Venczel cseh király elfoglalván várát, itt tábort ütött, majd átkelvén a Dunán, Esztergom, az akkori főváros elfoglalására indúlt. A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben már fennállott a plébániája. Telegdi Csanád esztergomi érsek (1330-1439.) az érseki birtokokból egy részt az esztergomi szentgyörgymezei káptalannak engedett át. Ezenkívül a zobori konventnek is volt itt birtoka, melyet azonban az esztergomi érsekek elfoglaltak, a mi ellen 1312-ben hasztalan tiltakozott a konvent. Albert király 1439-ben megerősítette az esztergomi káptalant az itteni komp után járó jövedelmének élvezetében. Az 1496. évi összeírás szerint 46 1/2 portája volt. Az 1532. évi adóösszeírások még az esztergomi érsek birtokaként említik. Régi várát 1543-ban a törökök elfoglalták; ekkor a helység elpusztult s többé 1696-ig nem fordúl elő az összeírásokban. Várát 1595-ben Pálffy Miklós és Nádasdy visszafoglalták a törököktől. Később azonban ismét török kézre került. 1663-ban Érsekújvár eleste után, a visszavonuló török had elpusztította. Bécs felmentése után, 1683. okt. 9-én, János lengyel király itt fényes győzelmet aratott a törökök felett, de a helység ekkor ismét sokat szenvedett, mert a szövetséges hadak felgyújtották és kirabolták. Az 1696. évi összeírás a helységben csak 6 házat sorol 34fel, minden földtartozék nélkül. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már ismét önálló község volt s 13 egész, 36 féltelkes jobbágy, valamint 10 házas zsellér lakta. Ekkor ismét a herczegprímás birtokában találjuk. Plébániáját 1734-ben állították vissza. 1724-ben országos vásár tartására nyert engedélyt. Templomát gróf Esterházy Imre herczegprímás építtette. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint egytantermű iskolája volt. Új iskolája 1803-ban épült, melyet 1869-ben megújítottak. Van itt takarékpénztár, hitelbank, ipartestület, kath. legényegylet és izraelita jótékony nőegylet. Iparvállalatai: a Frankl Fiai keményítő-, csiríz- és vegyi gyára, Renner Gáspár és Fia tégla-, fedél-, cserép- és mozaiklapgyára, Schrank Salamon és Fia eczetgyára, Timár gőzfűrészgyár és egy gőzmalom. Határában van az Érsekuradalmi major és a garamvölgyi fatelep. Siralomvölgy nevű dűlőjében volt 1683-ban a törökök leveretésével végződött nagy ütközet. Postája, távíró- és hajóállomása helyben van, vasúti állomása Párkány-Nána.

Magyar Katolikus Lexikon

Párkány, Gockern, v. Esztergom vm. (Štúrovo, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Bart, Bátorkeszi, Dunamocs, Ebed, Farnad, Kéménd, Köbölkút, Kőhídgyarmat, Muzsla, Nagyölved, Szőgyén. - 2. plébánia. 1397: már létezett. A törökök 1543 u. elpusztították. Esztergom filiájából 1734: alapították újra. Mai Szt Imre-tp-át 1709: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. - Filiája 1917: Nána. - Lakói 1991: össz. 13.347, m. 9804 (73,45%); 2001: össz. 11.708, m. 8048 (68,74%). ** Némethy 1894:213. - Schem. Strig. 1917:15.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Párkány, ösi település és hajdan Kakatli néven fordul elő. Első okleveles említése 1075-ből maradt fenn s I. Géza a garamszentbenedeki apátság nak nagyobb donációt juttat itt. 1157ben II. Géza a községi vámszedés jogát az esztergomi főkáptalannak adományozza, II. Endre viszont a kikötővámot 1215-ben az esztergomi káptalannak juttatja. Vencel cseh király 1304-ben elfoglalja Kakath várát. A XIV. században az esztergomi érsek ség birtokában találjuk s ebben I. Albert 1439-ben megerősíti. Várát a tö rökök 1543-ban szállják meg. Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc 1595-ben visszafoglalja a töröktől, de későbben ismét a szultán kezére kerül. Ugy a vár, mint a község a törökvilág vége felé teljesen elpusztult. Szobieszki János lengyel király 1683-ban itt fényes győzelmet aratott a törökön. A felszabadításban azonban nem volt köszönet, mert a szövetséges seregek 'alán még a töröknél is jobban pusztították a várat és a községet felgyújtották és kifosztották. 1696-ban mindössze hat házat találtak itt. Csak fél száz esztendő multán népesítette újra az esztergomi érsekség, amelynek ez időtől fogva ismét nagy uradalma volt itt. ösi plébániája 1332-ben már fennállott. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik Mussolini - negyed. A község területe 2508 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3645.

Bernáth Tamás - Cs. Liszka Györgyi - Csicsay Alajos - Kovács Attila - Bandor Éva - Barta Gyula - Bartusz Gyula - Bugyács Sándor - Ferienčík Ági - Hajtman Béla - Hégli Dusan - Istvánffy Edvin - Janiga József - Juhász R. József - Keszeli Ferenc - Kocsis Ernő - Komzsik Attila - Lábik János - Nagy Ferenc - Papp Katalin - Pathó Károly - Popély Gyula - Sarlós József - Sebők Zsigmond - Simonyi Lajos - Skronka Tibor - Vančoné Kremmer Ildikó - Zahovay Ernő - Zalaba Zsuzsa -

Keszeli Ferenc

Vágkirályfa - tanult
(* 1947. ápr. 14. Pozsony) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztő-riportere; 1976–1990 között a Hét munkatársa; 1990-től a lap megszűnéséig a Nap főmunkatársa. 1990-től 2008-ig a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa (közben, 1989–1992 között a pozsonyi Magyar Kulturális Központban dolgozott). Versei, novellái, gyermekversei és meséi mellett ismertek művelődéstörténeti, ill. képzőművészeti tárgyú írásai. Cseh és szlovák nyelvből fordít. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. Somorján él.
Galánta - tanult
Somorja - élt
Párkány - tanult
névjegyzék

Sebők Zsigmond

1861. 9. 22.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Istvánffy Edvin

1895. 1. 4.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Simonyi Lajos

1904.12.19.
Horváti - megszületett
1998.4.7.
Párkány - elhunyt
névjegyzék

Nagy Ferenc

1908. 3. 12.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Sarlós József

1909.7.8.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Zahovay Ernő

1913.1.23.
Párkány - megszületett
1998.5.29.
Párkány - elhunyt
névjegyzék

Pathó Károly

1919.10.19.
Muzsla - megszületett
2006.2.16.
Párkány - elhunyt
névjegyzék

Barta Gyula

1922.11.23.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Bartusz Gyula

1930.3.23.
Kéménd - megszületett
2003.12.7.
Párkány - elhunyt
névjegyzék

Lábik János

1933.3.25.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Kocsis Ernő

1937.10.22.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Csicsay Alajos

1938. 4. 8.
Csiliznyárad - megszületett
1971-1991
Párkány - tanított
névjegyzék

Popély Gyula

1945. 6. 8.
Abara - megszületett
Szenc - tanított
2000 - 2015
Párkány - tanított Budapest Károli Gáspár Egyetem
2005 - 2018
Párkány - élt
névjegyzék

Janiga József

1946.3.21.
Párkány - megszületett
1964-1968
Nyitra - tanult
1968-1982
Nemesócsa - tanított
1982-1996
Nagymegyer - tanított
2004.5.5.
Nagymegyer - elhunyt
névjegyzék

Bugyács Sándor

1951.7.13.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Ferienčík Ági

1958.7.14.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Papp Katalin

1960.2.24.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Vančoné Kremmer Ildikó

1961. 9. 8.
Párkány - megszületett
Nyitra - tanított
névjegyzék

Skronka Tibor

1962. 7. 23.
Párkány - megszületett
Zselíz - tanult
Szőgyén - tanult
1987-1994
Komárom - élt színész.
névjegyzék

Cs. Liszka Györgyi

1963.10.2.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Juhász R. József

1963.7.18.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Hajtman Béla

1966.6.28.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Zalaba Zsuzsa

1970.6.2.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Hégli Dusan

1971.10.3.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Bandor Éva

1971.9.6.
Párkány - megszületett
Zselíz - tanult
névjegyzék

Kovács Attila

1973. 4. 8.
Párkány - megszületett
névjegyzék

Komzsik Attila

1974. 2. 26.
Párkány - megszületett
Szőgyén - élt
Nyitra - tanult Matematika–fizika szakon végzett.
1997-
Nyitra - tanított
névjegyzék

Bernáth Tamás

1975.4.20.
Párkány - megszületett
névjegyzék
Névelőfordulások
1075
Kakath
1558
Cigerdelen Parkan
1773
Párkány,
1786
Párkány,
1927
Parkan,
1945
Parkan,
1948
Štúrovo
2013
Párkány

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Szabadság tér (Nám. slobody) 1
Telefon: 0362851300
Fax: 0367511472

Honlap: sturovo.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Szabó Eugen (Független)

Képviselő-testület:
Árendás František (Független)
Szalatnyai Gabriel (Független)
Parkanský Norbert (Független)
Oravec Ján (Független)
Chalmovský Miroslav (Független)
Csepregi Zoltán (Független)
Blaháková Dominika (Független)
Vitkóová Andrea (MOST - HÍD)
Večerková Judita (MOST - HÍD)
Šimon František (MOST - HÍD)
Szigeti László (SMK-MKP)
Borovič Jozef (SMK-MKP)
Benyó Mónika (SMK-MKP)
Fekete László (SMK-MKP)
Kӧrnyi Zoltán (SMK-MKP)
Független 47% Független 7 képviselö MOST - HÍD 20% MOST - HÍD 3 képviselö SMK-MKP 33% SMK-MKP 5 képviselö 15 képviselö
Párkány 1i Posta

Fő utca 60

Párkány 2i Posta

Vasút sor 14

Párkány 3i Posta

Gyár út 1

Párkányi Kórház

Jesenský utca 85

Déli Régió önkormányzati társulás

Szabadság tér 1

Párkányi Római Katolikus Plébániahivatal

Sobieski utca 18

Párkányi városi könyvtár

Szent Imre tér 33

Városi Művelődési Központ

Tűzoltó utca 25

Danubius Mozi

Fő utca 6

Párkányi Szabadidőközpont

Rákóczi Ferenc utca 82

Párkányi Rendőrörs

Széchenyi utca 1

Gyermekotthon

Szabadság tér 13

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Ady Endre utca 6

Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskola

Ady Endre utca 9

Szlovák és Magyar Tannyelvű Gimnázium

Ady Endre utca 7

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Ady Endre utca 2

Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda

Bartók Béla utca 38

Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda

Szövetkezeti sor 22

Magyar Tannyelvű Egyházi Óvoda

Szövetkezeti sor 22

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Hársfa utca 2

Párkányi Kereskedelmi Magánakadémia

Szent István utca 36

Szlovák és Magyar Tannyelvű szakközépiskola

Szent István utca 81

Szlovák és Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola

Hársfa utca 6

Párkányi Anyakönyvi Hivatal

Szabadság tér 1

Érsekújvári Járási Hivatal - Párkányi kirendeltség

Szent István utca 79.

Nyitrai adóhivatal párkányi kirendeltsége

Esztergomi út 5

Párkányi Városi Hivatal

Szabadság tér 1

Városi sportszervezet

Sport utca 5

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ruszinok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
magyarok 1962 92%
szlovákok 34 2%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 44 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 99 5%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2139
magyarok 3016 98%
szlovákok 22 1%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 37 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 4 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3079
magyarok 3129 90%
szlovákok 254 7%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 30 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 68 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3481
magyarok 9803 73%
szlovákok 3310 25%
ruszinok 1 0%
romák 29 0%
ukránok 3 0%
csehek 163 1%
németek 3 0%
lengyelek 4 0%
egyéb 9 0%
ismeretlen 22 0%
összlétszám 13347
magyarok 8048 69%
szlovákok 3293 28%
ruszinok 1 0%
romák 40 0%
ukránok 1 0%
csehek 137 1%
németek 4 0%
lengyelek 4 0%
egyéb 4 0%
ismeretlen 176 2%
összlétszám 11708
magyarok 6624 61%
szlovákok 2930 27%
ruszinok 2 0%
romák 21 0%
ukránok 3 0%
csehek 90 1%
németek 2 0%
lengyelek 7 0%
egyéb 38 0%
ismeretlen 1202 11%
összlétszám 10919
  • 1,8 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 9065
Választási részvétel: 40.04 %
Kiadott boríték: 3630
Bedobott boríték: 3630

Polgármester

Érvényes szavazólap: 3573
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Szabó Eugen 1897 53.09 % Független
Lukovics Tamás 832 23.29 % SMK-MKP
Szalatnyai Gabriel 453 12.68 % Független
Parkanský Norbert 288 8.06 % Független
Nagy Karol 103 2.88 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Vitkóová Andrea 916 MOST - HÍD
Szigeti László 792 SMK-MKP
Borovič Jozef 789 SMK-MKP
Árendás František 786 Független
Večerková Judita 663 MOST - HÍD
Szalatnyai Gabriel 648 Független
Šimon František 643 MOST - HÍD
Parkanský Norbert 606 Független
Steinerová Zuzana 554 SMK-MKP
Firický Tibor 538 Független
Liptay Aurel 518 Független
Rákóczi István 496 SMK-MKP
Tarrová Ingrid 492 Független
Tóthová Silvia 477 SMK-MKP
Chovan Jozef 378 SNS
Mazán Július 337 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Burza Koloman 293 Független
Kecskeméti Jácint 291 MKDA-MKDSZ
Požgaiová Katarína 269 Független
Vyšná Margaréta 193 ĽS Naše Slovensko
Benyó Mónika 729 SMK-MKP
Oravec Ján 725 Független
Chalmovský Miroslav 674 Független
Csepregi Zoltán 593 Független
Fekete László 564 SMK-MKP
Blaháková Dominika 557 Független
Kӧrnyi Zoltán 488 SMK-MKP
Kačírová Monika 445 Független
Bréda Tivadar 399 SMK-MKP
Slamka Dezider 390 Független
Šimon Kristián 341 Független
Matuška Ákos 340 MOST - HÍD
Žákovič Zsolt 330 MOST - HÍD
Stríž Tomáš 306 MOST - HÍD
Gocník Tibor 298 Független
Bóc Ladislav 274 Független
Jeremiaš Roland 258 Független
Tuloki Attila 246 MOST - HÍD
Štrbík Adrián 176 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Janok Jaroslav 160 SNS

Képviselők

2014
MOST - HÍD 20.00% MOST - HÍD 3 képviselö Független 40.00% Független 6 képviselö SMK-MKP 33.33% SMK-MKP 5 képviselö 6.67% SMER-SD 1 képviselö 15 képviselö
2018
MOST - HÍD 20.00% MOST - HÍD 3 képviselö SMK-MKP 33.33% SMK-MKP 5 képviselö Független 46.67% Független 7 képviselö 15 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 9293
Választási részvétel: 18.61 %
Kiadott boríték: 1729
Bedobott boríték: 1729
Választásra jogosult: 9294
Választási részvétel: 15.17 %
Kiadott boríték: 1410
Bedobott boríték: 1409
Választásra jogosult: 9 152
Választási részvétel: 19,93 %
Kiadott boríték: 1 824
Bedobott boríték: 1 824

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 1659
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 1 757
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 1260 75.95 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 306 18.44 % SMER - SD
Peter Oremus 51 3.07 % Független
Regan Belovič 13 0.78 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 13 0.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 11 0.66 % MS
Viliam Mokraň 5 0.30 % KĽS
Milan Belica 203 14.49% SMER - SD
Iván Farkas 921 52.42 % SMK-MKP
Milan Belica 383 21.80 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 138 7.85 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 132 7.51 % ĽSNS
Peter Oremus 123 7.00 % Független
László Hajdu 46 2.62 % MKDA
Renáta Kolenčíková 13 0.74 % Független
Ján Marko 1 0.06 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 1680
Érvényes szavazólap: 1 766
Érvényes szavazólap: 6808
# Név Szavazat Százalék Párt
Iván Farkas 1054 62.74% SMK-MKP
László Szigeti 986 58.69% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 710 42.26% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Imrich Hugyivár 703 41.85% SMK-MKP
Alexander Hubač 361 21.49% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS
Eva Čákvári 359 21.37% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Ondrej Beňuš 262 15.60% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 890 50.40% SMK-MKP
László Szigeti 852 48.24% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 732 41.45% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Szabolcs Bolya 691 39.13% SMK-MKP
Rita Pásztorová 436 24.69% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 409 23.16% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 358 20.27% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 134 7.59% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 121 6.85% ĽS Naše Slovensko
Iván Farkas 4653 0.00% SMK-MKP
László Szigeti 4418 0.00% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 3655 0.00% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1992 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Eva Čákvári 1885 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Alexander Hubač 1805 0.00% MOST - HÍD, OKS, SaS, SDKÚ - DS, NOVA
Ondrej Beňuš 564 0.00% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 4267 62.68% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 3755 55.16% SMK-MKP
László Szigeti 3721 54.66% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1829 26.87% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rita Pásztorová 1628 23.91% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 1365 20.05% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 722 10.61% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 459 6.74% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 389 5.71% ĽS Naše Slovensko

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Párkány 732 40.02 %
Muzsla 146 7.98 %
Köbölkút 86 4.70 %
Bény 81 4.43 %
Szőgyén 75 4.10 %
Nána 72 3.94 %
Garamkövesd 70 3.83 %
Kőhídgyarmat 65 3.55 %
Kéménd 52 2.84 %
Ebed 49 2.68 %
Kicsind 46 2.52 %
Csúz 44 2.41 %
Kisgyarmat 40 2.19 %
Bajta 37 2.02 %
Helemba 33 1.80 %
Szalka 33 1.80 %
Kürt 28 1.53 %
Kisújfalu 21 1.15 %
Bart 21 1.15 %
Béla 19 1.04 %
Für 16 0.87 %
Libád 15 0.82 %
Leléd 15 0.82 %
Ipolykiskeszi 14 0.77 %
Garampáld 12 0.66 %
Sárkányfalva 7 0.38 %
Párkány 890 20.86 %
Muzsla 479 11.23 %
Köbölkút 377 8.84 %
Kürt 297 6.96 %
Szőgyén 287 6.73 %
Kisújfalu 210 4.92 %
Bény 181 4.24 %
Szalka 178 4.17 %
Kéménd 151 3.54 %
Nána 127 2.98 %
Kőhídgyarmat 121 2.84 %
Garamkövesd 104 2.44 %
Helemba 93 2.18 %
Ebed 82 1.92 %
Für 82 1.92 %
Bart 71 1.66 %
Kisgyarmat 65 1.52 %
Csúz 64 1.50 %
Béla 61 1.43 %
Garampáld 55 1.29 %
Leléd 53 1.24 %
Sárkányfalva 53 1.24 %
Bajta 52 1.22 %
Kicsind 48 1.12 %
Ipolykiskeszi 44 1.03 %
Libád 42 0.98 %
Párkány 134 29.19 %
Muzsla 37 8.06 %
Szőgyén 27 5.88 %
Kürt 26 5.66 %
Köbölkút 24 5.23 %
Kicsind 22 4.79 %
Kőhídgyarmat 22 4.79 %
Bény 17 3.70 %
Kisújfalu 16 3.49 %
Kéménd 16 3.49 %
Szalka 13 2.83 %
Ebed 13 2.83 %
Für 12 2.61 %
Nána 12 2.61 %
Bart 10 2.18 %
Garamkövesd 10 2.18 %
Csúz 9 1.96 %
Kisgyarmat 8 1.74 %
Helemba 7 1.53 %
Ipolykiskeszi 7 1.53 %
Leléd 5 1.09 %
Béla 4 0.87 %
Libád 4 0.87 %
Sárkányfalva 2 0.44 %
Bajta 1 0.22 %
Garampáld 1 0.22 %
Párkány 409 29.96 %
Garamkövesd 217 15.90 %
Muzsla 69 5.05 %
Szőgyén 65 4.76 %
Kicsind 51 3.74 %
Köbölkút 45 3.30 %
Bény 43 3.15 %
Nána 43 3.15 %
Ebed 38 2.78 %
Bajta 37 2.71 %
Kőhídgyarmat 34 2.49 %
Kéménd 31 2.27 %
Bart 29 2.12 %
Csúz 29 2.12 %
Szalka 29 2.12 %
Kürt 28 2.05 %
Kisgyarmat 28 2.05 %
Helemba 23 1.68 %
Leléd 22 1.61 %
Ipolykiskeszi 18 1.32 %
Für 16 1.17 %
Béla 14 1.03 %
Garampáld 13 0.95 %
Libád 13 0.95 %
Sárkányfalva 11 0.81 %
Kisújfalu 10 0.73 %
Párkány 358 49.58 %
Köbölkút 52 7.20 %
Muzsla 41 5.68 %
Szőgyén 40 5.54 %
Kőhídgyarmat 31 4.29 %
Csúz 30 4.16 %
Garamkövesd 26 3.60 %
Kürt 20 2.77 %
Nána 17 2.35 %
Kéménd 13 1.80 %
Libád 11 1.52 %
Ebed 11 1.52 %
Bény 9 1.25 %
Kisújfalu 8 1.11 %
Szalka 8 1.11 %
Béla 7 0.97 %
Bart 7 0.97 %
Helemba 7 0.97 %
Ipolykiskeszi 6 0.83 %
Für 5 0.69 %
Kisgyarmat 4 0.55 %
Bajta 3 0.42 %
Kicsind 3 0.42 %
Sárkányfalva 2 0.28 %
Leléd 2 0.28 %
Garampáld 1 0.14 %
Párkány 852 22.90 %
Muzsla 360 9.67 %
Köbölkút 326 8.76 %
Kürt 264 7.09 %
Szőgyén 224 6.02 %
Kisújfalu 204 5.48 %
Bény 182 4.89 %
Szalka 170 4.57 %
Kéménd 132 3.55 %
Kőhídgyarmat 100 2.69 %
Nána 100 2.69 %
Garamkövesd 84 2.26 %
Ebed 81 2.18 %
Helemba 72 1.93 %
Für 69 1.85 %
Csúz 67 1.80 %
Bart 66 1.77 %
Bajta 50 1.34 %
Kisgyarmat 50 1.34 %
Béla 47 1.26 %
Sárkányfalva 44 1.18 %
Leléd 42 1.13 %
Ipolykiskeszi 36 0.97 %
Garampáld 35 0.94 %
Kicsind 35 0.94 %
Libád 29 0.78 %
Párkány 121 31.11 %
Csúz 40 10.28 %
Köbölkút 33 8.48 %
Kürt 26 6.68 %
Szőgyén 25 6.43 %
Muzsla 21 5.40 %
Bény 18 4.63 %
Nána 13 3.34 %
Für 11 2.83 %
Ipolykiskeszi 11 2.83 %
Kéménd 9 2.31 %
Kőhídgyarmat 8 2.06 %
Garamkövesd 6 1.54 %
Leléd 6 1.54 %
Helemba 5 1.29 %
Kisújfalu 5 1.29 %
Kicsind 5 1.29 %
Bajta 4 1.03 %
Sárkányfalva 4 1.03 %
Kisgyarmat 4 1.03 %
Bart 3 0.77 %
Ebed 3 0.77 %
Béla 3 0.77 %
Garampáld 2 0.51 %
Libád 2 0.51 %
Szalka 1 0.26 %
Párkány 436 26.78 %
Kicsind 129 7.92 %
Garamkövesd 111 6.82 %
Muzsla 109 6.70 %
Kéménd 79 4.85 %
Szőgyén 65 3.99 %
Köbölkút 63 3.87 %
Ebed 62 3.81 %
Bény 62 3.81 %
Kisgyarmat 61 3.75 %
Kőhídgyarmat 56 3.44 %
Nána 43 2.64 %
Helemba 41 2.52 %
Szalka 39 2.40 %
Bajta 38 2.33 %
Garampáld 33 2.03 %
Kürt 33 2.03 %
Csúz 29 1.78 %
Leléd 29 1.78 %
Bart 18 1.11 %
Kisújfalu 18 1.11 %
Ipolykiskeszi 17 1.04 %
Libád 17 1.04 %
Für 16 0.98 %
Sárkányfalva 13 0.80 %
Béla 11 0.68 %
Párkány 691 18.40 %
Köbölkút 484 12.89 %
Muzsla 362 9.64 %
Kürt 279 7.43 %
Szőgyén 266 7.08 %
Kisújfalu 221 5.89 %
Szalka 171 4.55 %
Bény 151 4.02 %
Kéménd 136 3.62 %
Nána 106 2.82 %
Kőhídgyarmat 90 2.40 %
Für 86 2.29 %
Ebed 76 2.02 %
Helemba 67 1.78 %
Bart 64 1.70 %
Csúz 63 1.68 %
Sárkányfalva 58 1.54 %
Kisgyarmat 57 1.52 %
Béla 51 1.36 %
Ipolykiskeszi 49 1.30 %
Bajta 49 1.30 %
Garampáld 42 1.12 %
Leléd 38 1.01 %
Garamkövesd 38 1.01 %
Kicsind 33 0.88 %
Libád 27 0.72 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
Együttélés-MKDM
5463 59.10%
VPN
1707 18.47%
KSČ
816 8.83%
SZ
294 3.18%
DS
207 2.24%
KDH
207 2.24%
SNS
197 2.13%
SSL
103 1.11%
SPV
98 1.06%
SD
55 0.60%
DÚRS
42 0.45%
Egyéb
54 0.58%
Érvényes szavazatok 9243
Együttélés-MKDM
3312 47.03%
Magyar Polgári Párt
1632 23.17%
SDĽ
595 8.45%
HZDS
412 5.85%
SNS
232 3.29%
SDSS
216 3.07%
ODÚ
195 2.77%
DS-ODS
127 1.80%
SZS
80 1.14%
KDH
63 0.89%
SZ
42 0.60%
KSS
29 0.41%
Egyéb
108 1.53%
Érvényes szavazatok 7043
MK
4960 70.14%
HZDS-RSS
556 7.86%
SP-VOĽBA
512 7.24%
317 4.48%
SNS
118 1.67%
ZRS
106 1.50%
KSS
94 1.33%
DS
90 1.27%
SPK
77 1.09%
HZPCS
67 0.95%
KDH
63 0.89%
KSÚ
42 0.59%
NS
36 0.51%
Egyéb
34 0.48%
Érvényes szavazatok 7072
MKP
5539 62.19%
SDK
1619 18.18%
HZDS
528 5.93%
SDĽ
513 5.76%
SOP
403 4.53%
SNS
154 1.73%
KSS
51 0.57%
MLHZP
43 0.48%
Egyéb
56 0.63%
Érvényes szavazatok 8906
MKP
4863 72.65%
SDKU
489 7.31%
HZDS
328 4.90%
SMER
316 4.72%
ANO
231 3.45%
KSS
80 1.20%
NOSNP
75 1.12%
SNS
56 0.84%
HZD
53 0.79%
KDH
50 0.75%
SZS
30 0.45%
SDA
29 0.43%
Egyéb
94 1.40%
Érvényes szavazatok 6694
MKP
3833 73.71%
SDKU DS
478 9.19%
SMER
333 6.40%
ĽS HZDS
160 3.08%
SNS
154 2.96%
SF
63 1.21%
KSS
52 1.00%
KDH
48 0.92%
ANO
31 0.60%
Egyéb
48 0.92%
Érvényes szavazatok 5200
Most-Híd
2368 39.76%
MKP
1751 29.40%
SDKU DS
685 11.50%
SMER
520 8.73%
SaS
331 5.56%
SNS
90 1.51%
KDH
64 1.07%
ĽS HZDS
56 0.94%
SDĽ
29 0.49%
Egyéb
62 1.04%
Érvényes szavazatok 5956
Most-Híd
1937 38.85%
MKP
1755 35.20%
SMER SD
583 11.69%
SaS
146 2.93%
SDKU DS
139 2.79%
OĽaNO
124 2.49%
SNS
88 1.76%
99 Percent
57 1.14%
KDH
50 1.00%
Egyéb
107 2.15%
Érvényes szavazatok 4986
MKP
1603 35.55%
Most-Híd
1346 29.85%
SMER SD
482 10.69%
SaS
234 5.19%
OĽANO-NOVA
214 4.75%
#SIEŤ
154 3.42%
SME RODINA
149 3.30%
SNS
133 2.95%
LSNS
74 1.64%
MKDA-MKDSZ
28 0.62%
KDH
27 0.60%
SKOK!
21 0.47%
Egyéb
44 0.98%
Érvényes szavazatok 4509
Érsekújvári járás
Szlovákia

Bejelentések