Oroszvár

Oroszvár a Kisalföld nyugati peremén, a Lajtazug (Fenyér) kistájon, 133 méteres tengerszint feletti magasságban, a Duna jobb partjának közelében fekszik, Pozsony központjától 13 km-re délre, Mosonmagyaróvártól 23 km-re északnyugatra. Határa sík, nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 67,8 %-át (1733 ha) szántó, 5,6 %-át (144 ha) erdő, 2,1 %-át (53 ha) pedig vízfelület foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

1972-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze a Pozsony-V. járás részeként. 1947-ig kisközségként Moson vármegye (1923-tól Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegye) Rajkai járásához tartozott. Trianon után Magyarország része maradt, de területének 27 százalékát elveszítette; az új csehszlovák-magyar határt a Duna főmedre alkotta, a folyó bal partjára eső határrészét Csehszlovákiához csatolták (ma Pozsonypüspökihez tartozik), a korábban Oroszvárhoz tartozó Ürgédpusztát (Zeiselhof) pedig Ausztriához (ma Németjárfalu része). Területe így 35,02 km²-ről 25,56 km²-re csökkent. 1947-ben a pozsonyi hídfő részeként a párizsi békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A csehszlovák közigazgatásban 1972-ig a Pozsony-környéki járáshoz tartozott.

Népesség

2011-ben 2845 lakosa volt, melynek 83,4 %-a volt szlovák és 10,0 %-a magyar nemzetiségű. A 18. századtól kezdve elsősorban németek lakták, 1880-ban lakosságának több mint háromnegyede, 1910-ben 70,4 %-a német nemzetiségű volt. 1946-ban csaknem teljes német lakosságát kitelepítették, ezzel megnőtt a magyarság részaránya (1910-ben 24,4 %, 1961-ben már 44,7 %). Bővebben

Történelem

Oroszvár területén a Római Birodalom határát védő erődvonal, a limes részeként a 2. században katonai település jött létre Gerulata néven, melyet a 4. században hagytak el. A 10. században Taksony fejedelem a kijevi Ruszból érkező varég-orosz határőrnépeket telepített itt le, innen ered neve is. Ekkor épült gyepűakadálya és határvára is. Első írásos említése 1208-ból származik, ekkor „terra Wruzvar” néven szerepelt. Bővebben

Mai jelentősége

A településen szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Kastélya 1841-44 között neogótikus stílusban épült, park veszi körül, 1951-91 között a Szlovák Népművészeti Együttes otthona volt, jelenleg a kormányhivatal tulajdona. Két római katolikus temploma közül a Szt. Mária Magdolna-templom korai barokk stílusban épült 1622-ben, a Szt. Vitus és Modestus-templom pedig középkori alapokon reneszánsz stílusban 1613-ban (a 19. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

OROSZVÁR. Carloburgum. Karlburg. Elegyes német mező Város Moson Vármegyében, földes Ura Gróf Zichy Uraság, Nemes Zichy, és más Urak is bírnak benne. Lakosai leg inkább katolikusok, és számos zsidók, fekszik Duna vizéhez közel, az Ország útban Óvárhoz nem meszsze, ’s a’ földes Uraságnak igen jeles, és pompás Katéllyával, ’s ugyan illy szembetűnő jó ízléssel épűlt gyönyörű Várhoz illő ángolyi kerttel díszesíttetik. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Oroszvár, németül Carlburg, német-horvát m.-város, Moson vmegyében, a Dunának egy ága mellett, kies vidéken. Lakja 1100 rom. kath., 350 evang., 460 zsidó, kath., anya-, evang. fiók templommal, synagógával. Ékesiti a várost az uraság ritka pompás kastélya, szép angolkerttel. Van derék vendégfogadója, sörfőzőháza, több vizimalma, erdeje. A lakosok 88 6/8 telek után birnak 752 másod, 1402 harmad, 453 negyed osztálybeli szántóföldet és 16 hold rétet. A gazdák főleg csak lovakat tartanak, s erősen fuvaroznak. Birja a várost gróf Zichy Manó; de nemesudvarokat birnak itt Zichy, Jablanczy, Balogh, Csergő, Trsztyánszky nemes családok. Ut. posta Rajka.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Csúnyról, rövid hajtás után Oroszvárra érünk, mely hajdanában az országnak Ausztria ellen végvára volt. A windsori kastély mintájára épűlt – várszerű kastélya és parkja a megyének egyik legszebb látnivalója. Ez a kastély jelenleg özv. Henckel-Donnersmark grófné Kászonyi Laura tulajdona. Oroszvár híres angol lótenyésztéséről és lóidomító telepéről. Régebben nagyszerű kertészete és gyümölcsfa-iskolája is volt az uradalomnak. Az üvegház falában most is látható nehány római emlékkő. Románstilű templomának, mely XII-XIII. századbeli építmény, csak tornya és karja maradt meg épségben. Német és magyar lakosainak száma 1.668.

Magyar Katolikus Lexikon

Oroszvár, Karlburg, v. Moson vm. (Rusovce, Szl.): plébánia a v. győri egyhm. magyaróvári esp. ker-ében. - 1483: már létezett. Tp-át 1483 e. Szűz Mária tit-ra sztelték, a mait Mária Magdolna tiszt-ére építették. Kegyura 1880: Henckel Laura grnő. Anyanyelve 1880: ném., horvát, m. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 147 tanuló. - 1613: Szt Vitus-Modestus-Crescentia tp-ot építettek a városon kívül, búcsújáró hely volt. ** Gerecze II:510, 1167. - Búzás kz. 291.

Helységnévtár

Oroszvár (Caroloburgum, Karlburg), [Ürgéd p.], RK. 1401 Győr, ág. 383 Német-Járfalu ref. 2 - , IZR. 97, egyéb 2 - .