Nyitraszőlős

Nyitraszőlős a Kisalföld északkeleti részén, az Alsó-Nyitramente kistájon, a Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) dombvidékének délnyugati lábánál, 130 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Nyitra (Cétényke) bal partján, Nyitrától 19 km-re délkeletre, Érsekújvártól 27 km-re északkeletre, Nagysuránytól 16 km-re északra. Alsószőlős és a tőle északra fekvő Felsőszőlős, melyeket 1960-ban egyesítettek közigazgatásilag, mára teljesen egybeépültek. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1960-ban jött létre Alsószőlős és Felsőszőlős községek egyesítésével. Alsószőlős (6,77 km²) és Felsőszőlős (8,27 km²) ma Nyitraszőlős két településrészét és kataszteri területét alkotják, területük az elmúlt száz év során nem változott. Elődközségei 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartoztak. Bővebben

Népesség

Nyitraszőlős a nagysurányi szlovák etnikai tömb és a nyitra-vidéki magyar nyelvsziget határán fekvő, ma túlnyomórészt (2011-ben 93,1 %) szlovák nemzetiségű lakosságú község, ahol a lakosság mintegy egyötöde a roma etnikumhoz tartozik. A község népessége dinamikusan növekszik (1991-2011 között 15,6 %-kal, 1671 főről 1932-re). 2011-ben a lakosság 56,4 %-a (1089 fő) élt Felsőszőlős és 43,6 %-a (843 fő) Alsószőlős településrészeken. Bővebben

Történelem

Alsószőlős már a 12. században királyi birtok volt, különálló faluként első írásos említése 1531-ből származik, ekkor „Also Zewlews” néven szerepelt. Később a Kun, Thát és Bánky családok voltak főbb birtokosai. Az oszmán törökök érsekújvári hadjárata során elpusztult, 1669-ben lakatlan helyként említik. 1715-ben 15 háztartása volt. 1785-ben 104 háza és 563 lakosa volt. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, ma is szőlőtermesztéséről ismert községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Alsószőlős református temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban. A Felsőszőlősön található, Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus templom 1892-ben épült. Számos szakrális kisemléke közül legrégebbiek az 1701-ben emelt Mária-oszlop, valamint az 1753-ból származó Szentháromság-szobor.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó és Felső Szőlős. Két falu Nyitra Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosaik külömbfélék, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik jók, réttyeik hasznosak, legelőjök elég, malmok helyben, borok is terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szőlős (Alsó), magyar falu, Nyitra vmegyében, Komjátihoz egy órányira: 580 kath., 145 ref., 34 zsidó lak., ref. templommal s anyaekklézsiával; kövér rétekkel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra. Szőlős (Felső), tót falu, Nyitra vmegyében, 410 kath., 10 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Szőlős, magyar község a Czétényke síkságán, 736 r.-kath. és ev. ref. vallásu lakossal, mely utóbbi vallásfelekezetnek itt temploma is van, a mely 1790-ben épült. E község már 1113-ban királyi birtok volt. Későbbi földesura Grassalkovich herczeg és Motesiczky Pál volt. Jelenlegi birtokos caprioriai ifj. báró Wodianer Albert. Felső-Szőlős, a Czétényke-völgyben fekvő tót község. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőszőlős, v. Nyitra vm. (Horný Vinodol, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. nagycétényi esp. ker-ében. - 1816: alapították. Tp-át Rózsafüzér Kirnője tit. sztelték. Mai Kisboldogasszony tp-át 1892: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve szl. ** Némethy 1894:90. - Schem. Strig. 1917:89.

Helységnévtár

Szőllős (Alsó-), rk. 440 Felső-Szőllős, ág. 1 - , REF. 120. Dunántul, izr. 46 Nagy-Surány. Szőllős (Felső-), RK. 389 Esztergom, izr. 9 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsószőllős. Az Árpádok alatt királyi birtok volt a község. A XVIII. és a XIX. század elején Grassalkovich herceg és Motiseczky Pál bírták, végül báró Wodianer Albert birtokába került a birtok. Ev. ref. temploma 1790-ben épült. A világháborút követő cseh megszállás idején a csehek több magyar birtokot kisajátítottak a község határában. A község területe: 1176 kat. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Alsószöllös kk. érsekújvári járás. Már 1113-ban királyi birtok. Későbbi földesura Grassalkovich herceg. Ref. temploma 1790-ben épült. Területe: 1.176 k. h. Lakosság: 864. Ebből m.: 242, szl.: 622. Magy. beszél: 317. Vallás szerint: r. k. 712, ref. 137, ev. 1, izr. 12. Fb. I. 1, II. 39, III. 115. Népsűrűség: 127.6. Lakóház: 186. Községi bíró: Hlinka József. Bővebben