Nyitraivánka

Nyitraivánka a Kis-Nyitra jobb partján, az Alsó-Nyitramente kistájon, 135 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyitrától 8 km-re délre. Nyitraivánka és a tőle délre elterülő Lükigergelyfalu (mely maga is két falu, Lüki és Gergelyfalva egybeolvadásával jött létre) mára teljesen egybeépültek. Határának keleti részét a Nyitra-menti síkvidék foglalja el, tőle nyugatra a Nyitrai-hátság részét képező dombvidék húzódik (legmagasabb pontja a Haraszt határrésznél 207 m). Területének túlnyomó része szántóföld, erdeje és külterületi lakott helye nincs. Délről Berencs, délnyugatról Ürmény, nyugatról Salgó, északról Nyitra (Alsóköröskény és Nagyemőke katasztere), keletről Nyitracsehi községekkel határos. Katasztere délkeleten egy ponton érintkezik Nagycétényével. A községen áthalad a 64-es (Nyitrát Komárommal összekötő) út, valamint az 1876-ban megépült Nyitra-Nagysurány vasút (vasútállomás). Az 1660-as út köti össze Ürménnyel (6 km).

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (14,91 km²) 1924 óta nem változott, ekkor csatolták Nyitraivánkához (9,70 km²) az 1892-ben Lüki és Gergelyfalva egyesítésével létrejött Lükigergelyfalut (5,22 km²). Mára Nyitraivánka és Lükigergelyfalu egyetlen kataszteri területet alkotnak. 1976-1992 között Nyitraivánkát Nyitrához csatolták.

Népesség

Nyitraivánka lakossága 2011-ben 2420 volt, melynek túlnyomó többségét a szlovák nemzetiségűek (94,7 %) alkották. Lakosságát a középkortól kezdve szláv volt, a 18. századi déli szlovák expanzióig a magyar-szlovák nyelvhatár itt húzódott. A 19. század végén itt is megindult a magyarosodás, 1910-ben Nyitraivánka lakosságának 40,7 %-a, Lükigergelyfalváénak 8,3 %-a magyarnak vallotta magát, de Trianon után a kettős identitás megszűnésével a magyarok aránya az egyesített községben alig 4,6 %-ra (1921) esett vissza. A Nyitrához közel fekvő, kedvező közlekedési helyzetben lévő község népessége dinamikusan növekszik (2001-2016 között 13,7 %-os lakosságszámnövekedés, 2299 főről 2613-ra). A lakosság túlnyomó többsége (2011-ben 85,4 %, 1921-ben 94,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

A 11-12. században már létezett itt egy szlávok lakta település, itt ütközött meg 1271-ben V. István és Ottokár cseh király serege. Első írásos említése 1400-ból származik, ekkor „Ivankafalva” formában szerepelt. 1576-ban és 1585-ben török rajtaütés áldozata volt a község. 1663-ban a császári hadak vereséget mértek itt a törökökre. 1737-től önálló egyházközség lett. 1787-ben 102 háza és 805 lakosa volt. 1809-ben ispotályt létesítettek Ivánkában. 1828-ban 133 háza és 933 lakosa volt. 1860-ban határában (a Bucsány dűlőben) találták meg a 11. századi bizánci Monomakhosz-koronát. 1869-ben Nyitraivánkának 987, Lükinek 375, Gergelyfalvának pedig 107 lakosa volt. A 19. század második felében népes zsidó közösség is élt itt, 1880-ban a lakosság egytizedét alkották. 1876-ban megépült a Nyitrát Nagysuránnyal összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Nyitraivánka lett. 1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1924-ben hozzácsatolták Lükigergelyfalvát. 1938-ban téglagyárat létesítettek a községben. 1939-45 között a fasiszta szlovák bábállam része lett. 1976-ban Nyitrához csatolták. 1992-ben népszavazás eredményeként újra önálló községgé alakult. Lüki falut először 1330-ban „Lyuki” néven említik először, majd 1479-ben már „Luky” néven szerepelt. A nyitrai káptalan faluja volt. 1715-ben pincészete és 6 háztartása volt, 1751-ben 42 család lakta. 1783-ban lakói fellázadtak a robotterhek ellen. 1787-ben 27 háza és 186 lakosa volt. 1828-ban 30 háza és 219 lakosa volt. Gergelyfalvát 1247-ben „Megerd” alakban említik, majd 1311-ben Megered Berench, 1392-ben „Geregwlfalwa alias Megered Berench” néven szerepelt. Kezdetben királyi birtok volt, később a nyitrai káptalan és az Andor, valamint Ernyei családok birtoka. 1787-ben 15 háza és 85 lakosa volt, 1828-ban 15 háza és 104 lakosa. 1892-ben Lükigergelyfalva (1898-tól Lükigergelyfalu) néven egyesítették Lükivel, majd 1924-ben Nyitraivánkához csatolták.

Mai jelentősége

A Nyitra agglomerációjához tartozó községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Legfontosabb ipari üzemei a kerámia- és evőeszközgyár (Sola s.r.o.) és egy építőipari üzem (Bonar Geosynthetics a.s.). Határában található a Barátság kőolaj- és földgázvezeték kompresszorállomása. Szent Mártonnak szentelt, ferde tornyáról híres római katolikus temploma 1770-1772 között épült késő barokk stílusban. Lüki Szent Benedeknek szentelt temploma a 17. században épült. A klasszicista stílusú, a 18. század végén épült egykori Grassalkovich-, majd Markhot-kastély ma az állami levéltárnak ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IVÁNKA. Elegyes tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához fél mértföldnyire, javai majd hasonlók felső Szőllöshöz. GERGELYFALVA. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Nyitrai járásban, Ivánkának szomszédságában mellynek filiája, határja jó termékenységű, fája, réttye, legelője elég lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ivánka, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 1 1/2 órányira: 892 kath., 80 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Földje termékeny; van erdeje, szőlőhegye s jó rétjei. F. u. többen. Luki, magyar falu, Nyitra vmegyében, Berencs fiókja, 538 kath. lak. Birja a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra 2 1/4 óra. Gergelyfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Berencshez 1/2 órányira: 100 kath., 6 zsidó lak., jó rétekkel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyitra-Ivánka, nagy falu, Nyitrától délre, a Nyitra folyó jobb partján, 1010 lakossal, kik közt magyar 258, német 95, tót 657. Vallásuk r. katholikus, ezenkívül 104 izraelita. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. A községnek 1400-ban Ivánch-falva volt a neve. Kath. templomát Tóth László ivánkai születésü esztergomi kanonok 1769-ben építtette. A községben két nemesi kuria van. Az egyik néhai zékelyi Tóth Vilmos főrendiházi elnöké; ez a mult században épült és 1873-ban átalakíttatott. Tágas lakóhelyiségei a tulajdonosát jellemző szolid ízléssel, uri egyszerűséggel vannak berendezve. A csinos ház előtt szép park terül el. A másik kuria Markhot Gyula alispán tulajdona. E község határában a Bucsány-féle dülőben találták meg szántás közben a bizánti korona 11 lemezét. Földesurai, a Tóth, Markhot, Dombay és Huszár családok voltak. Lüki-Gergelyfalva, egyesített községek a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre. A lakosok száma 407, anyanyelvük, 54 magyar kivételével, tót; vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomás Ny.-Ivánka. Lüki község 1330-ban "Lisaki" név alatt szerepelt, mig a Gergelyfalva elnevezés csak a XIV. század végéig vezethető vissza. Azelőtt, a XIII. században, e falu "Megered" és 1311-ben "Megered-Berencs" néven fordul elő. Kath. temploma nagyon régi. 1767-ben állíttatott helyre. Gyakran változtatták alakját; e század elején restaurálták utoljára. Kegyura a nyitrai káptalan. A falunak Megyes nevü dűlőjén valaha község állott, melyet azonban az árvíz elpusztított. Földesura a nyitrai káptalan és a Szentkereszty-család volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Nyitraivánka, v. Nyitra vm. (Ivanka, Szl.): plébánia a v. nyitrai egyhm. mocsonoki esp. ker-ében. - 1737: alapították. Tp-át 1769: Szt Márton tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1747-től. Anyanyelve 1880: szl. - Filiája 1917: Lükigergelyfalu. Közig-ilag Nyitrához csatolták. ** Gerecze II:568. - Schem. Nitr. 1911:33.

Helységnévtár

Ivánka (Nyitra-Ivánka), [Szelenczpatak], RK. 880 Nyitra, ág. 22 Assakürt, izr. 107 Ürmény. Lüki, rk. 256 Nyitra-Ivánka, izr. 4 Ürmény. Gergelyfalu (Gergelova), rk. 105 Nyitra-Ivánka, izr. - Ürmény.