Németszőgyén

A Garammenti-hátság 250 méter körüli magasságú erdős dombsorának keleti lábánál fekszik, Párkánytól 25 km-re északnyugatra, Nagysallótól 23 km-re délre, a Szőgyéni-patak mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő fekvő Magyarszőgyénnel.

Közigazgatás

1944. január 1.-ig önálló kisközség, azóta Szőgyén két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után a Párkányi járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Kataszteri területe 20,88 km², a község területének 39 %-át alkotja, az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

A középkorban, majd a 18. század elején betelepített német lakossága a 19. századra magyarrá vált. 1910-ben 1576, 1939-ben pedig 1779, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1268-an éltek itt, a község összlakosságának 49,3 %-a.

Történelem

A település a tatárjárás után keletkezett, amikor IV. Béla király az elpusztult lakosság pótlására németeket telepített ide. Az újannan érkezett mintegy 50 család adómentességet és egyéb kiváltságokat kapott. A németeknek a község északi részén jelöltek ki lakhelyet, ettől kezdve ez a falurész külön községet alkotott. A korabeli forrásokban Theutonica villa Sceudin néven említik. Bővebben

Mai jelentősége

1799-ben klasszicista stílusban épült, Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma épp a két Szőgyén határvonalán áll.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÖLGYÉN. Magyar, és Német Szölgyén. Két népes helység Esztergom Várm. földes Urok az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszenek egymás mellett, Ölved, Bart, Gyiva, és Sárkányhoz közel, ’s nagy és jeles Szentegyháza által díszesíttetik. Mostani Plebánusa T. T. Jordánszky Elek Úr, H. Batthyáni ő Eminentziájának vólt igen érdemes Archiváriusa, a’ ki míg kebelekben marad, szerentséltetnek általa a’ Szölgyéniek. Határjok jó, legelőjök elég, szőlejik meglehetősek, piatzok a’ Bánya Városokban, és másutt is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Német-Szölgyén, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, Magyar-Szölgyén tőszomszédságában. Nevét talán onnan vehette, hogy hajdan németek lakták. Határa ennek is dombos, agyagos, de igen termékeny. Van 1490 hold urbéri szántóföldje, 173 1/2 h. rétje, 1191 kapa szőlője, 582 h. urad. erdeje, mellynek fele legelőül használtatik, 3 curiája. Lakja 1151 r. kath. és 20 zsidó. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Németszőgyén, kisközség, a vármegye nyugati határszélén, 327 házzal és 1436 magyarajkú lakossal, a kik 61 izr. vallású kivételével róm. katholikusok. Határa 3628. kat. hold. Az esztergomi érsek ősi birtoka. Az érsekek a XIII. század második felében ide németeket telepítettek, a kik külön helységet alkottak. Ezt, ellentétben a magyarok lakta másik Szőgyénnel, villa theutonicá-nak nevezték. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Németszögyén. Az esztergomi érsek ősi birtoka. A tatárjárás után népesítették be s megkülönböztetésül a szomszédságában levő Magyarszögyéntől (Ungarice ville Sceuden) villa Theutonica-nak nevezték. Ladomér érsek, hogy a letepített németeket egyházilag is elkülönítse a magyaroktól, 1291-ben külön plébániát állít számukra. A török alatt ismét elpusztult s csak sokkal később, 1711-ben telepítették és ezúttal a Rajna mellékéről hoztak németeket. A XVII. században Német-Szögyén néven szerepelt. Plébániatemplomának tornyában 1518-ból származó harang van. Hozzátartozik Felsőhidegvölgy. A község területe 3628 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1779.