Németbél

A Mátyusföldön, a Vízköz és a Nagyszombati-hátság kistájak határán, Szenctől 3 km-re nyugatra, Magyarbéltől 1 km-re keletre. Teljesen egybeépült Magyarbéllel és Szenc egyik újonnan épült lakónegyedével.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Magyarbél két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai, 1949-1960 között pedig a Szenci járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás), ebben az időszakban határközség volt, északi határa egyben Szlovákia és Magyarország határát alkotta. 1960-ban "Veľký Biel" néven egyesítették Magyarbéllel. Területe 3,16 km², a község területének 31,1 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 201, 1921-ben 229, 1939-ben pedig 290, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 513-an (a község lakosságának 22,2 %-a) éltek itt.

Történelem

Németbél az Orosz család birtoka volt. Első írásos említése 1337-ből származik, ekkor királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. I. Lajos király Morochuk honti főispánnak adományozta. 1553-ban horvát telepesek érkeztek a községbe, akik azonban a 19. századra teljesen elmagyarosodtak. 1787-ben a királyi kincstár birtokába került. 1920-1938 között, majd 1945 után Csehszlovákiához csatolták. 1948-ban a Malý Biel ("Kisbél") hivatalos nevet kapta. 1960-ban "Veľký Biel" néven egyesítették Magyarbéllel.

Mai jelentősége

Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÉL. Német Bél. Posony Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai németek, és katolikusok, fekszik az előbbenitől nem meszsze. Határjának tulajdonságai is hasonlítanak az előbbenihez, ’s ez is első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Német-Bél, magyar falu, Pozson vgyében, Magyarbéltől 1 fertály járásra. Számlál 186 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Németbél, hajdan királyi birtok, mely 1337-ben királyi adományként Orros Péter tulajdonába került. I. Lajos király Morochuk honti főispánnak adományozta. Az 1553-iki összeírásban mint a horvátoktól megszállott új hely szerepel. 1787-ben a kir. kincstáré. Újabbkori nemesi birtokosai ismeretlenek. A községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült, 35 házát 197 róm. kath. vallású lakos lakja, a kik mind magyarok. Postája Magyarbél, távírója és vasúti állomása Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Németbél. Mint királyi birtokot Róbert Károly 1337-ben Morochuk comesnek adományozta. A XVI. század közepén horvát telepesek lakják. A XVlll. század vége felé ismét kincstári birtok. Kápolnája 1732-böl való. A község területe 549 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 290.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Németbél kk. galántai járás. 1337-ben Róbert Károly mint kir. birtokot Morochuk Comesnek adja. A 16 sz. közepén horvát település. A 18ik század végén kincstári birtok. Kápolnája 1732-ből való. Területe: 341 k. h. Lakosság: 290. Ebből magy.:289, német: 1. Magy beszél: 290. Vallás szerint: r. k.: 282, ev.: 1, izr.: 7 .Fb. I. 1, II. 2, III. 21. Népsűrűség: 148. Lakóház: 53. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szenc. V. á. Szene és Magyarbél, u. p. és u. t. Magyarbél.