Nána

Nána az Alsó-Garammentén, a Garam jobb partjának közelében fekszik, a Párkányt Zselízzel összekötő 76-os főút mentén, Párkány központjától 2,5 km-re északnyugatra. A várostól a Pozsony-Budapest vasútvonal választja el, maga a párkányi vasútállomás is Nána területére esik, erre utal korábbi elnevezése is ("Párkánynána"). 2 kilométer hosszú mellékút teremt közvetlen összeköttetést a párkányi vasútállomással. Délkeletről Párkány, keletről Garamkövesd, északkeletről Kicsind, északról és északnyugatról Kőhídgyarmat, délnyugatról pedig Ebed községekkel határos. Keleti határának egy részét a Garam-folyó alkotja, ez egyben a történelmi Esztergom és Hont vármegye határa is. Délkeleti határának egy részét a Párkány-Garamkövesd közötti országút alkotja, Párkánnyal közös határa a vasútvonallal párhuzamosan annak déli oldalán húzódik. Nyugaton határa egészen a Bélai-dombok lábáig nyúlik, ahol a falu szőlői is találhatóak (Hegyfarok).

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás) és nagyközségi rangot kapott. 1960-1990 között Párkányhoz tartozott. Területe 1990-ben 1,12 km²-el (6,7 %) gyarapodott (16,83 km²-ről 17,95 km²-re), amikor Párkánynak a vasútvonaltól északra eső határrészét Nánához csatolták.

Népesség

1910-ben 1115, 1921-ben 1232, 1939-ben pedig 1426, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1991-2011 között 4,1 %-al növekedett lakosságszáma (1133 főről 1180-ra), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 16,3 %-ról 22,5 %-ra nőtt a túlnyomórészt magyarok (70,4 %) lakta községben. A lakosság 72 %-a római katolikus vallású.

Történelem

1157-ben II. Géza királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekségnek sóvám szedésére jogot adományoz. A 14. századig a Nána-Beszter család, 1347-től az esztergomi káptalan birtoka. A 16. században a Nyáry család is birtokos a községben. 1530-ban a török támadása következtében a falu elnéptelenedett s a 150 éves török uralom után a falut szerbekkel telepítették újra, akik azonban néhány generáció után teljesen magyar ajkúvá váltak. A 18. században a káptalan uradalmi majort létesített a területén, mely később faluvá növekedett. 1715-ben 12 háztartása volt, 1755-ban 105 volt a lakosok száma. 1787-ben 35 házában 275 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 399 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1900-ban téglagyárat alapítottak a községben. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1960-ban közigazgatásilag Párkányhoz csatolták, 1990 óta újra önálló község.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Vendelnek szentelt katolikus temploma 1791-ben egy barokk kápolna átalakításával épült. A korábban nagy jelentőségű állami gazdaság megszűnt, akárcsak a község határában található laktanya, melynek helyén ipari parkot alakítottak ki. Szőlőtermesztése és bortermelése (Hegyfarok) is számottevő.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÁNA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye jó, legelője elég, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban, réttyeinek, és legelőinek egy részét Garam vize néha el őnti.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nána, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rend szerint Komárom vmegyében, Párkány, Ebed helységek, Mikó és Kis-Tata puszták határai és a Garan vize közt: 450 kath. lak., a Nána vize mellett. Mikó és Kis-Tata pusztákon az uradalomnak nagy gazdasága van; Nánán pedig birnak a lakosok 358 hold róna fekvésü termékeny szántóföldet, 59 hold rétet, 1009 kapa szőlőt. E határon megy keresztül a pest-váczi vasutvonal. F. u. az esztergomi káptalan. E helységről már II. Geyza oklevelében van szó 1157 évről.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nána, kisközség, a Garam mentén, 122 házzal és 957 magyar lakossal, a kik 15 ref. és 30 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. Határa 2924 kat. hold. A Nána-Beszter nemesített várjobbágy nemzetség ősi fészke. Első ízben 1157-ben fordul elő az oklevelekben, a mely évben vámját II. Géza király az esztergomi egyháznak adományozta. 1228-ban a Nána-Beszter nemzetség tagjai itteni birtokukat elkülönítették az esztergomi egyház földjeitől. A pápai tizedjegyzékek szerint 1332-37-ben már fennállott a plébániája. 1347-ben Nagy Lajos király az esztergomi káptalannak adta, kárpótlásul az I. Károly királytól elvett Tolna vármegyei birtokokért. 1439-ben Albert király megerősítette a káptalant itteni birtokaiban. Az 1532. évi adóösszeírások szerint az esztergomi káptalan volt itt a birtokos, de ugyanakkor Nyáry Ferencz is földesura volt. A török világban teljesen elpusztult. Az 1550-1647. évi összeírásokból hiányzik, úgyszintén az 1696. éviből is. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben az esztergomi káptalan pusztájaként szerepel. Az 1755. évi egyházlátogatás alkalmával is még csak majorság volt, a hol ekkor 108 lélek tartózkodott. A XVIII. század második felében alakult át jobbágyközséggé. 1848-ig az esztergomi főkáptalan bírt itt földesúri joggal, s ma is ő a legnagyobb birtokosa. Temploma 1791-ben épült. Ugyanebből az időből való régi kastélya is, mely az esztergomi főkáptalan tulajdona. A község határában Bényig elhúzódó népvándorláskori sánczok vannak. Innen régi sarkantyúk, nyilak, pénzek és edények kerültek felszínre. 1849-ben, a nagysallói ütközet után való napon, harcz volt itt a magyar és a császári hadak között. Az 1876. évi árvíz sok kárt tett benne. Határához tartozik a Belső és Új majorok. A községben van Renner Gáspár és Fia tégla- és cserépgyára. Van még itt önkéntes tűzoltóegylet és gazdakör. Postája, távíró- és vasúti állomása Párkány-Nána, hajóállomása Párkány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nána. Első okleveles említését 1157-ben találjuk, amikor is II. Géza a községbeli vámszedés jogát az esztergomi érsekségnek adományozza. 1228-ban a Nána-Beszler nemzetség is bír itt birtokkal. Nagy Lajos király az esztergomi káptalannak juttatja az I. Károly királytól elvett tolnamegyei birtokért. 1532-ben a káptalan és Nyáry Ferenc között oszlik meg. A török alatt megsemmisült s csak nagykésőn települt újra. A szabadságharc idején határában ütközet volt a honvédség és a császáriak között. Határában népvándorláskorabeli leleteket tártak fel. ösi plébániája már 1332-ben fennállott, templomát 1791-ben emelték. A község területe 2923 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1426. Hozzátartozik: Újmajor (Káptalan puszta), Berek, Téglagyár.