Nagysáró

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partjának közelében, a 76-os főút mentén fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Nagysáróval. Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, a balparti határ egykori erdejét (Nagysárói-erdő) a 20. századra kiirtották, a jobbparti erdő napjainkig fennmaradt.

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Sáró három településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), majd a magyar közigazgatásban Barssáró néven egyesítették Nagysáróval. Területe (14,89 km²) a község területének 58,7 %-át alkotja, az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-39: 14,87 km²).

Népesség

1910-ben 1007, 1921-ben 1103, 1939-ben pedig 1094, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 70,9 %, a reformátusok aránya 26,2 % volt) lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának jelentős részét kitelepítették. 2011-ben 995 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 60,2 %-a.

Történelem

Nagysáró első írásos említése 1075-ből származik "Saroufalu" alakban. Ez is arra mutat, hogy a magyar etnikum betelepülése közvetlenül a honfoglalást követően, az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes Pozsonyi Csatával egy időben, vagy azt már megelőzően a IX.-X. században ment végbe. A falu őslakói tehát magyarok voltak az 1945-48 közötti magyartalanításig. Bővebben

Mai jelentősége

A község legnépesebb, központi településrésze, itt található a községi hivatal és az óvoda is. Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 13. században, 1847-ben átépítették klasszicista stílusban. A Hunyady-kastély 17. századi eredetű, mai formájában szintén klasszicista stílusú.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bő termékenységü, de árviz járja. Legelője, szénája sok, erdeje kevés. Sáró, (Kis), magyar falu, Bars vgyében, a Garan jobb partján, az Esztergomból Lévára vivő országutban, 15 kath., 263 ref. lak. Ref. anyatemplom. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Zeliz.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E várossal átellenben, de a Garam balpartján fekszik Nagy-Sáró község, gróf Hunyady Kálmán szép kastélyával és a kastélyt környékező parkkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagysáró, garamvölgyi magyar kisközség, 1063 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi magyar község, mely 1245-ben villa Saró néven mint Guge Péter utódainak a birtoka szerepel. 1272-ben már a Sárai család tagjairól is van okleveles említés. 1466-ban a Lábatlan családbelieket iktatják e helység birtokába. 1506-ban a Lévaiakat és a Harasztiakat találjuk itt, a kik a községet, mint zálogos birtokot Ulászlótól kapták. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagysáró, v. Bars vm. (Vel'ké Šarovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1245: Sarow. 1397: már létezett. Tp-át Őrangyalok tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1733: alapították újra. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1917: Kissáró. Közig-ilag Barssáróhoz csatolták. ** Némethy 1894:192. - Gerecze II:159. - Schem. Strig. 1917:62. - Györffy I:424.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagysáró. A honfoglalás utáni évtizedekben már népes település. A XIII. század közepén villa Saro néven említik okleveleink. A pápai tizedszedő-jegyzékekben Sarro alakban szerepel. Ekkor Guge Péter utódai birtokában találjuk. Ugyané században a Sárai-családot is birtokosai között találjuk. 1466-ban a Lábatlan-család birtokának mondja egy oklevél. Félévszázaddal később a Lévai- és Haraszty-család ül a községhatárban. Bővebben