Nagyida

Ld. Nagyida

Közigazgatás

Ld. Nagyida

Népesség

Ld. Nagyida

Történelem

Ld. Nagyida

Mai jelentősége

Ld. Nagyida

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IDA. Nagy Ida. Hajdani Vár, és mező Város Abaúj- Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, Perényi, és Jábretzki Urak, a’ kiknek épűleteikkel díszesíttetik. Hajdan nevezetesebb vala, és Vára is jó karban lévén, elég viszontagságokat szenyvedett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Ida, magyar m. v. Abauj vmegyében, Kassához dél nyugotra 2 órányira: 1158 kath., 10 evang., 345 ref., 185 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Diszesiti ezen helységet a gr. Csáky Antal kastélyja s gyönyörű angol kertje, pompás tavakkal, üvegházakkal, vadaskerttel. Határának nagyobb része sikon fekszik s igen termékeny; erdeje, rétje, legelője jó, nádja elég a Kanyapta mocsárban; országos vásárai erősen látogatottak, különösen a sertésre nézve hiresek. 1557-ben Perényi Ferencz igen vitézül megoltalmazta az ide való várat Puchaim császári vezér ellen, s számos czigányokat is fegyverfogásra kényszeritvén; de végre ezt a puskapor hiánya miatt 20 napi ostrom után csakugyan feladá. 1650-ben pedig az izraeliták tartának itt nevezetes zsinatot, mellyre Europának minden tartományából jelentek meg, de sikeretlenül megint eloszlottak. – F. u. nagyobb részt gr. Csáky Antal és báró Perényi, továbbá Knézsik, Jabreczky, Püspöki, stb.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Ida régi mezőváros közel 2.000 lakossal s római katholikus, református és zsidó templommal. Hajdan a Perényiek birtoka volt, kik itt várat is építtettek. Nagy-Ida 1536-ban Zápolya János király hatalmába kerűlt. 1556-ban Puchaim, I. Ferdinánd vezére, Kassa ellen akarván nyomúlni, előbb Nagy-Ida várát támadta meg, melyet tulajdonosa, Perényi, rendes katonasága nem levén, nagy számú czigányaival védelmezett. Húsz napi ostrom után a védők puskapora elfogyván, Puchaim bevette és földig lerombolta a várat, mely aztán nem is épűlt föl többé. A megye 1608-ban itt tartotta közgyűlését. Ugyancsak itt tartottak egyetemes gyűlést az európai zsidó rabbik 1650-ben. A város közepe táján egy nagy kastély áll, mely ma a báró Schell Rezsőé, kinek itt érdekes régi képgyűjteménye van. Nagy-Idától délnyugatra terűl a Kanyapta szép lapálya, melyre szelíd lejtőkkel ereszkedik alá a dombos Cserehátnak éjszaki hosszú párkánya.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Ida mezőváros, nagyközség. Kassával egyenes országuti összeköttetésben áll, azonkivül állomása a kassa–tornai vasutnak, mely Bárczán és Enyiczkén át kanyarodik Nagy-Ida felé. 319 házból áll; lakosainak száma 1835, kik csekély töredéken kívül mind magyarok, két harmadrészben katholikusok, egyébként különböző felekezetekre oszlanak. A katholikusokon kívül a reformátusoknak is van templomuk, a nagy számmal levő, az összes lakosságnak 10%-át képező izraelitáknak imaházuk. Van posta- és táviró állomása. Vásárai rendesen népesek szoktak lenni.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyida, v. Abaúj-Torna vm. (Vel'ká Ida, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1251: Ida. 1332: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, 1818: bőv. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1650: zsidó zsinatot tartottak, melyre ezrével érkeztek a résztvevők egész Eu-ból, köztük 300 rabbi. A téma az volt, hogy a Messiás eljött-e már, vagy sem. - A pléb-t 1742: alapították újra. Anyakönyvei 1744-től. Kegyura 1880: Dessewffy Ferenc gr. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl. Filiája 1915: Komaróc.- Lakói 1940: 1525 r.k., 252 g.k., 2 g.kel., 5 ev., 342 ref., 100 izr., össz. 2226; 1991: 613 m. (25,06%), össz. 2446; 2000: 1903 r.k., össz. 2449; 2001: 516 m. (18,38%), össz. 2808. ** LThK 1888. IV:796. - KTN I:184. - Schem. Cass. 1915:59; 2000:76. - Györffy I:55.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyida eredetétől kezdve magyar, elenyészően jelentéktelen szlovák kisebbséggel. A magyar nyelvhatár szélső pontján a csehszlovák uralom változást hozott. Az 1921-es népszámlálás 88%-os és az 1930. évi 52%-os magyarságot mutatott ki. A felszabadulással a küzdelem a magyarság javára dőlt el. Mindössze 3% szlovák maradt a községben. (....) Nagyida. Okleveles első említését 1397-ben találjuk s ezidőben Chyrke Péter birtoka. Az 1427-iki adóösszeírás során 91 portát, 1715-ben csak 7 portát találtak itt. A XV. század elején Debrő István jószága. Debrő hűtlenségbe esvén, Zsigmond király javait elkobozta és Nagyidát 1411-ben Perényi Péternek adta 23 más községgel egyetemben. 1451-ben Modrár Pál a várkapitány. Zápolya János király hadai 1536-ban elfoglalták. 1556-ban Perényi Ferenc várúr Zápolya János özvegyéhez, Izabella királynéhoz pártolt, miértis I. Ferdinánd Puchaim vezetésével hadat küldött ellene. Hoszszabb ostrom után Perényi a vár feladására kényszerült. Puchaim Perényit elfogatta, a várat pedig leromboltatta. Nem is épült fel többé. A kuruc idők alatt majdnem teljesen megsemmisült. Rákóczi fejedelem leveretése után a Csáky grófok szerezték meg. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik: Cigánytábor, Dobogókőpuszta, Ferenctanya, Gyulatanya. A község területe 7234 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2298.