Nagyida

Ld. Nagyida

Közigazgatás

Ld. Nagyida

Népesség

Ld. Nagyida

Történelem

Ld. Nagyida

Mai jelentősége

Ld. Nagyida

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IDA. Nagy Ida. Hajdani Vár, és mező Város Abaúj- Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, Perényi, és Jábretzki Urak, a’ kiknek épűleteikkel díszesíttetik. Hajdan nevezetesebb vala, és Vára is jó karban lévén, elég viszontagságokat szenyvedett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Ida, magyar m. v. Abauj vmegyében, Kassához dél nyugotra 2 órányira: 1158 kath., 10 evang., 345 ref., 185 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Diszesiti ezen helységet a gr. Csáky Antal kastélyja s gyönyörű angol kertje, pompás tavakkal, üvegházakkal, vadaskerttel. Határának nagyobb része sikon fekszik s igen termékeny; erdeje, rétje, legelője jó, nádja elég a Kanyapta mocsárban; országos vásárai erősen látogatottak, különösen a sertésre nézve hiresek. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Ida régi mezőváros közel 2.000 lakossal s római katholikus, református és zsidó templommal. Hajdan a Perényiek birtoka volt, kik itt várat is építtettek. Nagy-Ida 1536-ban Zápolya János király hatalmába kerűlt. 1556-ban Puchaim, I. Ferdinánd vezére, Kassa ellen akarván nyomúlni, előbb Nagy-Ida várát támadta meg, melyet tulajdonosa, Perényi, rendes katonasága nem levén, nagy számú czigányaival védelmezett. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Ida mezőváros, nagyközség. Kassával egyenes országuti összeköttetésben áll, azonkivül állomása a kassa–tornai vasutnak, mely Bárczán és Enyiczkén át kanyarodik Nagy-Ida felé. 319 házból áll; lakosainak száma 1835, kik csekély töredéken kívül mind magyarok, két harmadrészben katholikusok, egyébként különböző felekezetekre oszlanak. A katholikusokon kívül a reformátusoknak is van templomuk, a nagy számmal levő, az összes lakosságnak 10%-át képező izraelitáknak imaházuk. Van posta- és táviró állomása. Vásárai rendesen népesek szoktak lenni.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyida, v. Abaúj-Torna vm. (Vel'ká Ida, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1251: Ida. 1332: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, 1818: bőv. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1650: zsidó zsinatot tartottak, melyre ezrével érkeztek a résztvevők egész Eu-ból, köztük 300 rabbi. A téma az volt, hogy a Messiás eljött-e már, vagy sem. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyida eredetétől kezdve magyar, elenyészően jelentéktelen szlovák kisebbséggel. A magyar nyelvhatár szélső pontján a csehszlovák uralom változást hozott. Az 1921-es népszámlálás 88%-os és az 1930. évi 52%-os magyarságot mutatott ki. A felszabadulással a küzdelem a magyarság javára dőlt el. Mindössze 3% szlovák maradt a községben. (....) Nagyida. Bővebben