Miksi

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MIKSI. Miklusovce. Magyar falu Nográd Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai többfélék, fekszik Losonczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja néhol soványas.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Miksi magyar falu, Nógrád vmegyében, Losonczhoz 1/2 mfd., az Ipoly kies völgyében, ut. post. Gács. Határa tagositott, s 908 hold, mellyből urbéri beltelek 32, szántó 528, rét 72, legelő 484, templom földe 6, urasági rét 80, templom rétje 6 hold. Földe homokkal vegyes agyag, legjobban termi a buzát, zabot, kukoriczát, dohányt. Rétjei kétszer kaszálhatók, s igen jó takarmányt adnak. Szép szarvasmarhát növel. Lakja 300 kath., egy kis tornyocskáu fióktemplommal. Vize az Ipoly és a losonczi patak, melly egy malmot forgat. A vilkei uradalomhoz tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Miksi. Ipolymenti magyar kisközség, 73 házzal és 370 római kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasuti állomása Losoncz. E községnek 1548-ban a Lossonczy család volt a földesura. Az 1709-1711. években dúlt pestis következtében az egész helység kipusztúlt, de azután újból telepűlt. 1715-ben és 20-ban már hét magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. 1740-től a gróf Forgách család birtoka volt, de most nagyobb birtokosa nincs. A római kath. templom 1896-ban épült. 1873-ban a kolera pusztította a lakosokat. 1874-ben pedig a község fele leégett. 1909-ben Erdélyi Sándor gőzmalmot építtetett itt.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Miksi. Elsőnek a XVI. század végéről említik létezését s ez időben a Lossonczy-család birtoka. A pestis 1709—1711 években valamennyi lakóját kiirtotta, de rövidesen újra népesítették. 1873-ban kolera dühöngött a községben, majd 1874-ben felerészben tüz hamvasztotta el. A község területe 870 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 352.