Mellek

Mellek a Zsitvamente kistájon, a Garammenti-hátság dombvidékének északnyugati oldalán, a Zsitva bal oldali mellékvizének, a Melleki-víznek a völgyében fekszik 160 méteres tengerszint feletti magasságban, Verebélytől 6 km-re, Nyitrától 27 km-re délkeletre. Határa északnyugatról délkelet felé a Zsitva-menti síkvidéktől (135 m) a szőlőhegyig (220 m) emelkedik, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Szőlőhegye (az egykori Tótművemajornál) a központtól 2 km-re délkeletre található. Nyugatról Vajkmártonfalva, délnyugatról Zsitvagyarmat, délről Lüle, keletről Töhöl, északról pedig Verebély határolja. Nyugati határa megegyezik Bars és Nyitra vármegyék történelmi határával. Közlekedési szempontból zsákfalunak számít, az 511-es (Verebélyt Udvarddal összekötő) útról elágazó 2 km-es bekötőúton közelíthető meg.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig végig a Verebélyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegyék, Verebélyi járás). Területe (6,20 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Mellek a nagysurányi szlovák etnikai tömbhöz keletről csatlakozó, a 19. század végén még nyelvhatáron fekvő, mára csaknem teljes egészében szlovák nemzetiségű (2011-ben 99,1 %) község. A 18. század végétől folyamatosan szlovák többségű faluban 1880-ban még a lakosság egyötöde magyarnak vallotta magát, 1910-ben azonban már csak 5,2 %-a, 1921-ben pedig csak 2 fő (1941-ben újra 4,6 %). A lakosság többsége (2011-ben 92,4 %-a) római katolikus vallású. Mellek lakossága 1880-1941 között folyamatosan növekedett (csaknem duplájára, 455 főről 823-ra), az 1941-1991 közötti fél évszázadban népességének csaknem felét elveszítette (823 főről 445-re csökkent), 1991-2011 között a lakosságszám stagnálása figyelhető meg.

Történelem

Első írásos említését az 1332-1337 között felvett pápai tizedjegyzékben találjuk Merlek néven. Első ismert földesura a Pyber-család volt. Szent Mártonnak szentelt templomát 1397-ben említik először írásos források. 1570-ben 20, 1601-ben 24 háza volt. A 16-17. században a törökkel vívott harcok során (először 1530-ban, majd 1618-ban) teljesen elpusztult, 1657-ben a néptelen helyek sorában említették. 1674-től Mellék néven a nagyszombati szeminárium birtoka volt, 1705 után telepítették újjá részben katolikus vallású, a vármegye északi részéről érkező szlovákokkal. 1720-ban már kocsmája és 12 adózója volt. Anyakönyveit 1735-től vezették, Szent Mártonnak szentelt templomát 1750-57 között emelték. Katolikus iskolája 1756-tól volt. Kőrösy János 1898-ban említi, hogy a faluban gyakori magyar családnevek (Bakó, Fodor, Magyar, Terényi, Bodor) korábbi magyar lakosságra utalnak. Az 1779-es visitatio szlovák faluként említi, ahol azonban magyarul is beszélnek. A 19. század elején határának egy részét (a falutól délre és keletre) még erdő borította, melyet a század végére csaknem teljesen kipusztítottak. 1828-ban 57 háza és 368 lakosa volt. 1837-ben és 1866-ban kolerajárvány pusztított a faluban. 1851-ben Fényes Elek szőlőtermesztését és vízimalmát is említi (ez utóbbi mára elpusztult). 1919-ben 101 háza és 521 lakosa volt. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Az I. Csehszlovák Köztársaság idején is a lakosság mintegy fele mezőgazdasági idénymunkából élt. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került. 1961-ben még 781 lakosa volt, a hetvenes és nyolcvanas években azonban rohamosan csökkent lakossága. 1961-ben a falutól keletre kis víztárolót létesítettek.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Krisztus Királynak szentelt római katolikus temploma 1949-50-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mellek, a Zsitvavölgyben fekvő magyar és tót kisközség, 446 róm. kath. vallású lakossal. E község a pápai tizedszedők jegyzékébe Merlek néven van bejegyezve. Mint legrégibb birtokosát a XVI. században a Pyber családot ismerjük. 1618-ban ez is egyike volt a törököknek behódolt községeknek. Az 1657-iki összeirásban már mint teljesen puszta község szerepel; később a Szent István papnevelő-intézet lesz a birtokosa, mely ma is birja. A XVIII. században Mellék alakban találjuk említve. Kath. templomát már 1397-ben említik az okiratok, de az idők folyamán többször átalakították és utoljára 1757-ben szentelték fel. Postája Zsitvagyarmat, távirója és vasúti állomása Verebély. Ide tartozik Tóthműve puszta is.

Helységnévtár

Mellék, Rk. 432 Esztergom, izr. 23 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mellek. Legrégebbi írásalakjában Merlek néven szerepel. A pápai tizedszedő-jegyzékek említik e néven. Első ismert földesura a Pyber-család. A török hódoltság alatt a község teljesen elpusztult, olyannyira, hogy az 1657iki összeírásban az elhagyott helyek sorában találjuk. A XVIII. században, amikor Mellék néven szerepel okleveleinkben, a nagyszombati szeminárium javadalmai között szerepel. A község területe 1077 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 777.

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Mellek neve is szerepel az 1332-es összeírásban. Anyakönyvei 1737-től vannak. Temploma Szt. Márton püspök tiszteletére épült. A hívek anyanyelve szlovák és magyar. Kegyúra: az esztergomi Papnevelő Intézet. Plébánosa: Ernst Károly. Katolikus iskolája van. Idetartoznak még: Zsitvagyarmat (katolikus iskolával és templommal) és Lüle (kápolnával).