Megyercs

Komáromtól 15 km-re északnyugatra fekszik, az Alsó-Csallóközben. Területe hosszan elnyúlik északnyugati irányban. Közigazgatásilag nyugatról Nemesócsa és Ekel, délről Csallóközaranyos, keletről Keszegfalva határolja. Mellékutak kötik össze Keszegfalvával (5 km), Violín és Štúrová kolóniákon át Ekellel (9 km) és Csallóközaranyossal (6 km). 2003-ig vasúti összeköttetése is volt a Komárom - Gúta vasútvonalon (két megállóhelye is volt a vasútnak: Megyercsen és Violínban).

Közigazgatás

A Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. Közigazgatásilag hozzá tartozik a teljesen szlovák lakosságú Violín. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához (1938-1945 között visszacsatolták és a Komáromi járáshoz), Csehszlovákiához kerülve 1920 óta folyamatosan a változó kiterjedésű Komáromi járáshoz tartozott. Közigazgatási területe (23,21 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

Döntő többségében magyarok lakta település. Az 1920 előtt színmagyar lakosságú falu a 20-as években, Violínpuszta szlovák betelepítésével vált vegyes lakosságúvá (1921-ben már 28 % csehszlovák nemzetiségű). 2011-ben a szlovák nemzetiségűek a népesség 1/4-ét tették ki. Magyar lakosságának mintegy egyharmadát a második világháború utáni lakosságcsere során áttelepítették Magyarországra, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. A 20. század elején még túlnyomórészt református faluban 1921-re már a katolikusok már a népesség egyharmadát tették ki, napjainkra pedig már többen vannak a reformátusoknál.

Történelem

Ősi település. Elsőnek 1268-ból bír említéssel (Megerch), mint a komáromi vár tartozéka. 1387-ben Megyerk, 1422-ben Megyerch néven jegyezték fel. 1549-ben nyolc, 1556-ban kilenc, 1576-ban tíz adózó jobbágyportát említenek az adóösszeírások. 1592-ben 24 jobbágytelke volt. Ezután a Zichy család, részben pedig a Magyary család birtoka lett. Többször esett a török portyák áldozatául. A XVII. század elején a Demjén- és Dancsy családok a földesurak.. 1686-ban a Szabadhegyi család szerzett itt birtokot. 1690-ben 29 gazda és 3 nemes volt birtokos a községben. A környék egyik legnagyobb települése volt, bár többször sújtották járványok és természeti katasztrófák. Lakosai földművelésből, állattartásból és halászattól éltek.

Mai jelentősége

A szocializmus alatt állami gazdaság működött itt, melyet 1996-ban felszámoltak. 2003-ban vasúti összeköttetését is felszámolták a Komárom-Gúta vonalon. A Túzokos (Dropie) természetvédelmi terület egy része a falu kataszterébe tartozik. Termálvizes fürdője elsősorban helyi jelentőségű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Megyercs, magyar falu, Keszegfalva és Ekei közt Komáromhoz északnyugotra 2 mértföldnyi távolságra. Kiterjedése 466 hold; mellyből belső telek 39 h. szántóföld 855 5/8 h., kaszáló 1695 3/8 h., vízállás és mocsári 173 6/8 h , legelő 1302 3/8 hold. Az egész határból pedig a jobbágyság bir 11 egésztelek után 283 6/8 szántóföldet és 503 4/8 h. kaszálót. A szántóföldek és rétek legjobb minőségűek, bőven termik ezek a szénát, azok pedig a búzát árpát, zabot, tengerit, burgonyát és kendert. A mezei gazdaság azonban középszerűen kezeltetik, szinte úgy a marhatenyésztés is, mellynek okát leginkább abban kell keresni, hogy a Vágh-Duna árja a határt gyakran el önti s így az egész ipart semmivé teszi, egyébkint is ezen határ gyűlhelye a felsőbb határokban fakadó vizeknek. Népessége 467 lélek, kik közt 230 férfi, s 237 nő. Vallási a nézve 418 református, kiknek saját templomuk van, 45 pedig katholikus s a keszegfalvi egyházhoz tartoznak, s 4 zsidó. Van itt továbbá 49 nemes családfő. Földesura gróf Zichy István 11 telket biró jobbágyaival, és három nemesi curiának következő tulajdonosai: u. m. Magyary, Szabadhegyi, Szabó, Csontos, Cséney, Jókay nemes családok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Megyercs, magyar nagyközség a csallóközi síkságon, 168 házzal és 896, nagyobbára ref. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Aranyos. Az ártérben fekszik és így gyakran volt kitéve az árvizeknek. Bronzkori és népvándorláskori leletei után ítélve, már az ősidők óta megült területek közé tartozik. 1268-ban a komáromi vár birtoka. 1387-ben Megyerk a neve, 1422-ben pedig Megyerch alakban van írva. Még 1592-ben is komáromi várbirtokként szerepel, de 1600-ban Demjén Antal és Dancsy János is birtokosaiként vannak említve, a kik egy-egy nemes udvart adnak el. Később azután a Zichyek lettek a birtokosai, kívülök azonban részük volt benne a Magyary, Szabadhegyi, Szabó, Csontos, Cséney és Jókay családoknak is. Most Boschán Samunak és Glück Lipótnak van itt nagyobb birtokuk. Református temploma a XVIII. század közepe táján épült, és itt egy nagyon régi és kiváló műbecsű ezüstkelyhet őriznek. Ide tartozik Vidini puszta, Koczor major és Megyercsi rét, mely utóbbinak 147 lakosa van.