Marosfalva

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partjának közelében, a 76-os f˜őút mentén fekszik, teljesen egybeépült a tőle északra, 1 km-re fekvő Újbarssal.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Újbars két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1968-ban Újbarshoz csatolták. Területe (4,86 km²), a község területének 16,4 %-át alkotja, az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1921-39 között 2 hektárral csökkent).

Népesség

1910-ben 382, 1921-ben 364, 1939-ben pedig 302, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1945 után magyyar lakosságának 27,1 %-át kitelepítették, egyben belső telepesek és magyarországi szlovákok érkeztek a községbe. 2011-ben 223 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 27 %-a.

Történelem

A települést 1407-ben említik először. Részben nemesi birtok, részben a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka volt. 1534-ben péli nemesek, a 17. században a Hunyadyak, 1725-ben a zoborhegyi kamalduli szerzetesek birtoka. 1534-ben 11 portája adózott. 1601-ben 29 ház és uradalmi major volt a községben. 1720-ban 12 adózója volt. 1828-ban 57 házában 363 lakos élt. 1859-ben tűzvész pusztította el. 1910-ben 382, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. A harcok 1944. decemberétől 1945 áprilisáig tartottak a területén. 1945 után magyar lakóinak egy részét erőszakkal kitelepítették, helyükre szlovákokat költöztettek. 1968-ban csatolták Újbars községhez.

Mai jelentősége

A településrészen fennmaradt néhány 19. századi, hagyományos építészeti stílusú épület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MAROSFALVA. Magyar falu Bars Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Új Barshoz nem meszsze, és annak filiája, legelője elég, földgye, réttye jó, fája van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Marosfalva, magyar f., Bars vmegyében, Uj-Bars mellett, 26 kath., 273 ref. lak. F. u. gr. Hunyady.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Marosfalva, garamvölgyi magyar kisközség, Léva közelében, 397 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Léva várának tartozéka volt. A csehek betörésekor a husziták feldúlták és lakosait rabságba hurczolták. A XVII. században a Hunyadyak lettek a földesurai. 1859-ben tűzvész pusztította el a községet, a mikor temploma is elpusztult és most a református hívek az újbarsi templomba járnak. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Marosfalva. A község területe 845 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 302.