Magyarmocsár

Ld. Nyarádkelecsény

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Nyarádkelecsény része (hivatalosan sem településrészként, sem kataszteri területként nem különül el). 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Nagykaposi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). 1943-ban Ungnyaráddal és Magyarkelecsénnyel egyesítették Nyarádkelecsény néven.

Népesség

1910-ben 325, 1921-ben 284, 1938-ban pedig 305, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 59,2 %-a volt református, 26,1 %-a római katolikus, 10,9 %-a pedig görög katolikus vallású.

Történelem

Magyarmocsár nevét a környező mocsaras talajról kapta, mely a lakott részeket teljesen körülvette. 1315-ben Károly Róbert a települést Mihály mesternek adományozta. Az utána következő időszakban a leleszi konvent birtokolja. 1451-ben Nevicke várához tartozott mint a Drugethek tulajdona. 1525-ben a Homonnayak által alapított ungvári pálos szerzetesrendé lett. 1556-ban Ferdinánd király Mocsárt Torda Zsigmondnak és Viczmándy Mátyásnak adományozta. Lakói a 17. században református hitre tértek. 1600-ban Homonnay László visszaszerzi és az ungvári uradalomhoz csatolja. 1720-ban 8 jobbágycsalád élt itt. A 18. században a Barkóczy-grófok birtoka volt. Nagyobb fejlődésnek a 19. században indult, ekkor a faluban több nemesi kúria állt. 1833-ban 342, 1869-ben pedig 425 lakosa volt. 1899-ig Mocsár néven szerepelt, ekkor kapta a Magyarmocsár hivatalos névet. A 20. század elejére teljesen egybeépült Ungnyaráddal, mellyel temploma is közös volt. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1943-ban Nyarádkelecsény néven egyesítették Ungnyaráddal és Magyarkelecsénnyel.

Mai jelentősége

Ld. Nyarádkelecsény

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MOCSÁR. Két falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, másiknak pedig a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszenek egy máshoz nem meszsze, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mocsár, magyar falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz dél-nyugotra 2 2/4 órányira: 57 r., 19 g. kat., 204 ref., 6 zsidó lak., földje közép termékenységű. Van itt 12 jobbágy telek és 1900 h. 60 vágásra osztott erdő. Uradalmi birtok: 156 h. szántóföld, 102 h. rét, 68 h. legelő s másik a tavak közt 46 holdnyi. F. u. a kegyes alapit. kincstár.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Magyarmocsár. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 1703 kat. hold, lélekszáma a visszacsatolákor 305.