Magyarkelecsény

Ld. Nyarádkelecsény

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Nyarádkelecsény része (hivatalosan sem településrészként, sem kataszteri területként nem különül el). 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Nagykaposi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). 1943-ban Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesítették Nyarádkelecsény néven.

Népesség

1910-ben 339, 1921-ben 329, 1938-ban pedig 401, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 43,2 %-a volt római katolikus, 31,6 %-a református, 23,1 %-a pedig görög katolikus vallású.

Történelem

Kelecsényt 1315-ben Kelechen néven említik először. 1417-ben a Pálócsiak a ruszkai Dobókkal közösen adományként kapják. 1556-ban az egri hős, Dobó István földesúré. A 17. században Bakócsy István örökli, majd 1662-ben királyi határozat alapján Pethő Zsigmond kassai vicegenerális kapja meg öröklés útján. A 18. század elején a királyi kamarához tartozott, a 19. Bővebben

Mai jelentősége

Nyarádkelecsény központi településrésze, itt található a községi hivatal, az alapiskola és az óvoda is. Római katolikus temploma 1970-ben épült archaizáló stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kelecsény, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Dobo-Ruszkához egy órányira: 102 római, 93 g. kath., 8 evang., 156 ref. 15 zsidó lak. F. u. gr. Barkóczy.

Magyar Katolikus Lexikon

KELECSÉNY. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Doboruszkához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék; el adásra alkalmatos módgyok van.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Magyarkelecsény. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Ujkelecsény. A község területe 1319 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 401.