Luník IX

A Luník IX. városrész a Miszlóka-patak (Miszla, szlovákul Myslavský potok) völgyében, 241 méteres tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 5 km-re délnyugatra, Miszlókától 2 km-re délkeletre található. A városrészt egyetlen panelházas lakótelep alkotja, melyet a Hrebenda utcai állami lakások három tömbje (az eredeti kilencből 2017-re hatot lebontottak) és a Krčméry utcai szövetkezeti lakások 4 tömbje (ötemeletes panelházak), valamint a hozzájuk északról csatlakozó két (eredetileg három) hétemeletes blokk és a Podjavorinská utcai házsor alkot. A városrész közigazgatási területét északkeletről a 3403-as út, délkeletről az R2-es gyorsforgalmi út, délnyugatról Peres belterületének határa, északnyugatról pedig a Miszlókához tartozó erdőterület pereme övezi. Határa 225-303 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 2010-ben területének 58,9 %-a volt szántóföld (63 ha) és 16,8 %-a (18 ha) beépített terület. Délnyugatról Peres, északnyugatról Miszlóka, északról Kassa-Nyugat, keletről Kassa-Dél, délkeletről pedig Bárca kassai városrészekkel határos. A városrész egyetlen, a Vörös rák forgalmi csomópontot Miszlókával összekötő 3403-as útról leágazó bekötőúton közelíthető meg; a városi tömegközlekedés egy buszjárata köti össze Kassa többi részével.

Közigazgatás

A lakótelepet 1978-ban hozták létre, Kassa város külterületén (területe már a 19. században is Kassa szabad királyi városhoz tartozott). Kassa részeként 1920-ig Abaúj-Torna vármegye székhelyéhez, 1920-38 között, majd 1945 után Csehszlovákiához, 1938-1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1990. október 1-jén vált különálló, önkormányzattal rendelkező városrésszé. 1996-tól a Kassa – II. járás része. Területe 2011-ben 1,07 km² volt, ezzel Kassa második legkisebb területű városrésze.

Népesség

A lakótelep Szlovákia legnagyobb etnikai gettója, lakosságát kizárólag romák alkotják. 2011-ben 6411 lakosa volt, ekkor népességének 56,7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek (72,9 %-a roma anyanyelvűnek) és 32,6 %-a szlováknak, 9,4 %-uk nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1991-ben népességének 24,1 %-a, 2001-ben 44 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. Az 1980-as években az eredetileg katonák és rendőrök számára épült lakótelep népessége kicserélődött, ezt kezdetben 19,2 %-os népességcsökkenés kísérte (1980-1991 között 3017 főről 2439 főre), majd a rendszerváltás utáni két és fél évtizedben a kassai romák nagy részének idetelepítésével több mint két és félszeresére nőtt a lakosság száma (1991-ben 2439, 2001-ben 4241, 2011-ben már 6032 lakosa volt). A növekedés üteme 2011 után lelassult, 2017-ben 6411 lakosa volt a városrésznek. 2011-ben népességének 63,4 %-a volt római katolikus vallású, 10,6 %-a tartozott az apostoli egyházhoz, egyhatoduk (16,2 %) nem nyilatkozott vallási hovatartozásáról. A Luník IX. lakosságára jellemző a fiatalos korösszetétel, a népesség mintegy egyharmada 18 éven aluli. A városrész népsűrűsége a kassai átlag több mint ötszöröse, 2011-ben 5637 fő/km² volt.

Történelem

A Luník IX. az 1970-es években épült kísérleti lakótelepként, az állami és szövetkezeti lakásokat eredetileg állami alkalmazottak számára (katonák, rendőrök, a közeli repülőtér dolgozói) építették. Első lakói 1978-ban költöztek be, 1980-ban már 3017 lakosa volt. Az 1980-as évek közepén, Rudolf Schuster városvezetése alatt elkezdődött a kassai történelmi belváros szanálása, melynek során a városmag leromlott állapotú házaiból és a környék felszámolt cigánytelepeiről ide költöztették a roma lakókat. Ezzel párhuzamosan a nem roma lakosság elköltözött és a városrész népessége az 1990-es évek elejére teljesen kicserélődött, ezzel Luník IX. etnikai gettóvá vált. A rendszerváltás után az egész város területéről ide telepítették a számláikat nem fizető roma lakosságot, a városrész népességét több mint a duplájára növelve. 1997-ben a telepen óvoda létesült. 2008-2016 között a Hrebenda utcai, lakhatatlanná vált panelblokkok nagy részét (az eredeti 9 blokk kétharmadát) lebontották. A városrész templomát, melyet a szalézi rend építtetett, 2010-ben szentelték fel. 2011-ben rendőrörsöt létesítettek. A lakótelep lakásainak eredeti kapacitása 2400 fő volt, melynek a városrész lakossága 2017-ben (a lakások nagy részének lebontása után is) csaknem háromszorosát teszi ki.

Mai jelentősége

A városrész Kassa legszegényebb lakótelepe, lakóinak zöme munkanélküli és mélyszegénységben él. Lakásainak nagy részében az alapszolgáltatások is hiányoznak, becslések szerint egy lakásra átlagosan több mint tíz személy jut, ugyanakkor jelentős a bejelentetlen lakók száma és a városrész határában, a Mašličkovo-dűlőben illegális cigánytelep is létesült. A városrészben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Krisztus Feltámadásának szentelt római katolikus temploma 2010-ben épült.