Lüle

Lüle a Garammenti-hátság dombvidékének északi részén, a Barsbesei-hátság kistáján található aprófalu. A község központja a Lülei-patak (Luliansky potok) partján, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Verebélytől 12 km-re délkeletre, Lévától 21 km-re nyugatra. Határa (160-230 méteres magasságban) nagyrészt szántóföld, csak délkeleti részét (a Barsbese felé eső domboldalakat) borítja erdő. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, a járás megszüntetéséig végig a Verebélyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (8,39 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Lüle a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század első felében még vegyes szlovák-magyar lakosságú, mára túlnyomórészt (2011-ben 95,6 %) szlovák nemzetiségű község. A 18. században nagyrészt szlovákokkal népesítették újra, a 19. század végére lakossága részben elmagyarosodott – 1880-ban a népesség háromnegyede magyarnak vallotta magát. A folyamat később visszafordult és 1880-1921 között a magyar nemzetiségűek aránya 74,5 %-ról 20,3 %-ra csökkent (2011-ben 3,8 %). Bővebben

Történelem

Lüle első írásos említése 1226-ban származik Lyvla néven. Neve személynévből ered, forrása vélhetőleg szláv eredetű. 1386-ban Gímes várának tartozékaként említik, melynek vámja is volt itt. 1536-ban négy portája volt, kápolnáját 1562-ben említik először. 1618-ban török uralom alá került, majd 1663-ban teljesen elpusztult. A középkorban temploma is volt, de a 18. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Temploma nincs, Szűz Máriának szentelt temetőkápolnáját 17. századi alapokon 1902-ben építették. Két 19. századi klasszicista/neoklasszicista kúria is található a községben.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Lülle. Két tót faluk Bars Várm. földes Ura az Esztergomi kis Papság, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 1 mértföldnyire, határjaik jók, vagyonnyaik jelesek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lűle (Kis), puszta, Bars vmegyében, Mellék filial. 37 kath. lak. Ut. p. Verebély. Lűle (Nagy), tót-magyar falu, Bars vármegyében: 218 kath., 3 ref. lak. Bora, gyümölcse elég. F. u. a Szent-István seminariuma. Ut. posta Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagylüle, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, 243 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A XIV. század elején a Forgáchok birtoka volt. Később a Szent István-papnevelő birtokába került, de csakhamar a Lüley család lett a földesura, mely innen veszi a nevét. 1413-ban az egyik birtokosa Michael de Lylye. Most Lüley Arnoldnak és Császár Sándornak van itt nagyobb birtoka. 1618-ban szintén behódolt a törököknek, a kik azután 1663-ban feldúlták. Templom nincs a községben. Postája Zsitvagyarmat, távirója és vasúti állomása Verebély. Ide tartoznak Somogyfa és Kislüle puszták is.

Helységnévtár

Lülle (Nagy-), [Lülle Kis-p.], rk. 172 Mellék, ref. 7 - , izr. 13 -.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lülle szlovák község volt, a Lexicon és Korabinsky is szlovák községnek említette. Fényes már szlovák magyarnak, Czoernig magyar-szlováknak, majd Pesti újra szlovák-magyarnak ismeri. Az 1880-as népszámláláskor 74%-ban magyar a község s ez időtől kezdve az 1930-as népszámláskor már 10%-ra csökken a magyarság. De az 1938-as cseh népszámláláskor már megint 73%-ot tesz ki a magyar lakosság. (....) Lüle. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Kislüle, Öreghegy, Somogyfaszőllő. A község területe 1458 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 261.