Lőkös

A község a Gömöri-medence keleti részén, az alsó Turóc-völgyben, a Turóc-patak bal partjának közelében, a Rás-patak mentén fekszik, Tornaljától 7 km-re északnyugatra. A Turóc völgyét keletről a Licei-dombság, nyugatról a Vályi-dombság övezi. Határában a Rási-patakon víztárolót létesítettek. A község területén áthalad az 532-es (Tornalja-Jolsva) országút, maga a falu az erről az útról elágazó, Felsőrásig (3,5 km) vezető mellékúton közelíthető meg. Nyugatról Felsőrás, északról Gömörfalva, keletről Sajógömör, délről pedig Otrokócs községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (3,64 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 249, 1921-ben 260, 1938-ban pedig 264, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte, 2011-ben lakosságának 79,8 %-a volt magyar, 12,9 %-a szlovák, 6,9 %-a pedig roma nemzetiségű, a magyar anyanyelvűek aránya 86,5 % volt. A lakosság mintegy egyharmada (33,6 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az 1921-ben még evangélikus (50,4 %) többségű községben 2011-ben a lakosság 40,6 %-a volt római katolikus, 20,7 %-a református, 14,7 %-a pedig evangélikus vallású.

Történelem

A falu egy magányos ház körül keletkezett, melyet 1294-ben említenek Harkács határjárásában. Névadójának és birtokosának, Lőkösnek háza a Turóc réve mellett állt. Nemesi jellegű falu volt, mely alapítóinak kihalása után, a 15. század végére úrbéres, jobbágyok lakta településsé vált. 1366-ban "posessio Leukus", 1427-ben "Lewkushaza", 1429-ben "Lewkusfelde", 1478-ban "Lekeshaza" alakban említik a korabeli források. Bővebben

Mai jelentősége

Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban. Fából készült harangtornyát 1789-ben emelték. A templomban található a két világháború lőkösi áldozatainak emléktáblája.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LŐKÖSHÁZA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Harkátstól 1/2 óránnyira, Otrokotshoz közelebb, Sankfalvához is közel, és annak filiája, földgye partos, és szorgalmatos mivelést kíván, réttye termékeny, pitazozása három, négy mértföldnyire van, legelője tsekély, erdeje kitsiny, de szép, gyűmöltsös kertyei jók, malmok közel, itten Turótz vize sok károkat tesz.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lökösháza, magyar falu, Gömör vgyében, Harkács és Otrokócs helységek közt, egy hegy alatt fekszik. Van benne az evangelikusoknak templomjok és oskolájok. A lakosok száma 170-re megy, ezek közől r. kath. férfi 8, asszony 6; evang. férfi 81, nő 75; mindnyájan magyarok. A határnak kiterjedése 833 1/8 holdat tesz, ebből belsőség 44 4/8 hold, rét 120 1/8, szántóföld 360 1/8, erdeje 181 2/8 hold, 20 hold gyümölcsös, és 17 1/8 hold legelő. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az ezen völgyben fekvő Otrokocs, Lőkösháza kis helységek földmíves lakói mind régi nemesek utódai.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lőkösháza, túróczvölgyi magyar kisközség, 57 házzal és 243, nagyobb részben ág. ev. h. vallású lakossal. E községről 1427-ből találunk írott adatokat, a mikor neve Lewkushaza alakban van említve. 1469-ban Lwka és Lwkahaza néven szerepel. A határban levő ú. n. Őrhegyen hajdan állitólag valami erődítvény volt, melynek azonban már nyoma sincsen. Földesurai az Istók, Draskóczy, Czékus, Gotthard, Szontagh és a Lóczy családok voltak. Ág. h. ev. temploma 1804-ben épült. Postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lökös. Első adatunk a községről 1427-ből származik. Egy oklevél Lewkusháza alakban említi. Később is szerepel a község neve, így 1469-ben Lwka, majd Lwkaháza alakjában. 1804-ből való Lökös ág. ev. temploma. A földbirtokosok sorában az Istók-, Draskóczy-, Czékus-, Szontágh- és a Lóczy-családokat találjuk. A község területe 632 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 294.