Lögérpatony

A Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 12 km-re északnyugatra. A község központi települése, egybeépült Benkepatonnyal és a Lég közsgéhez tartozó Előpatonnyal, itt található a községi hivatal, az iskola és az óvoda is.

Közigazgatás

Egyike Lögérpatony 3 kataszteri területének és településrészének. 1940-ig önálló község, 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozó kisközség, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. Területe (10,01 km²) jelentősen csökkent 1940-hez képest (14,17 km²), a községterület 35 %-át teszi ki.

Népesség

2011-ben a legnépesebb lögérpatonyi településrész volt, 782 lakosa volt, az összlakosság 40 %-a. 1939-ben 699 lakosa volt.

Történelem

Ld. Lögérpatony

Mai jelentősége

Ld. Lögérpatony

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Lögér Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és kevés reformátusok, fekszik Szent Mihályfától nem meszsze, Elő Patonyhoz is közel, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot terem leginkább, réttye, legelője elég van, piatza Somorján, határját a’ Duna mossa, szigettye is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patony (Lőger), magyar falu, Poson vmegyében: 343 kath., 25 ref. lak. Mind a hat Patony N.-Légh és Szerdahely között fekszik a Pestre vivő országutban. Határjuk egész a Kis-Dunáig kiterjed. Legelőjök, rétjök bőven, de száraz természetüek, azért kevés de igen jó szénát adnak. Lakosai vagyonosok, szép szarvasmarhákat tenyésztenek; és hizlalnak; csikókat nevelnek. Förge és Elő-Patonyt N.-Léghi földesurak birják, a többi Patony pedig a Pálffy senioratushoz, vagy a posoni várkapitánysághoz tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lőgérpatony, alsócsallóközi magyar kisközség, 57 házzal és 464, legnagyobbrészben róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott. Így szerepel II. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is, Leuger Pathon alakban. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával, Leger Paton néven. Később itt is a Pálffyak lettek az urak és ma a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. 1877-ben nagyobb részét tűz pusztította el. E községnek Szentmihályfa a postája és vasútja, a távírója pedig Nagylég. Ide tartozik Nagyhegy major.