Kuntapolca

A község a Csetnek-patak völgyében, a Csetnek-patak bal partjának közelében, a Pelsőci-fennsík (Nagy-hegy - Kopasz-kő, Tölgyes-tető) nyugati lábánál fekszik, a Pelsőcöt Csetnekkel összekötő 587-es út és a Pelsőc-Nagyszlabos vasútvonal mentén (megállóhely, 2003 óta nincs személyforgalom), Pelsőctől 8 km-re északra, Csetnektől 5 km-re délre. A falutól északnyugatra a Rőcei-hegység előhegyei (Červená chrasť, 483 m) húzódnak. Határának mintegy egyharmadát erdő borítja. Keletről Pelsőc, délről Páskaháza és Csetnek, nyugatról Hámosfalva, északról pedig Csetnek községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközséggé vált, északi és nyugati határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (8,41 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Kuntapolca a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben érte el népességének maximumát, ekkor 831 lakosa volt. 1921-ben 731, 1930-ban 718, 1938-ban pedig 711, túlnyomó többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. A (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 9,3 % volt, ez az arány 1930-ra megháromszorozódott (29,7 %-ra nőtt). Az asszimiláció és a (nagyrészt szlovák anyanyelvű) roma lakosság beáramlása révén 1970 óta (60,9 %) folyamatosan csökken a magyar nemzetiségűek aránya, 1991-2011 között 50,0 %-ról 30,4 %-ra csökkent, míg a szlovákoké 44 %-ról 49,2 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

Nevét melegvízű forrásáról kapta. Valószínűleg a 12. században alakult ki. A község neve szláv eredetű és lakói a kezdetekkor is magyarok és szlávok együtt voltak. A magyarság már a 16. századra magába olvasztja a szlávokat, s a 17.-18. században elszórtan érkező szláv csoportok is beolvadnak a magyarságba. A magyarok azonban többségben voltak s arányuk később nőtt is. Bővebben

Mai jelentősége

A községben vasgyár és szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban, egy 19. századi kúria is található a községben. A régi vasgyár 18. század végi épülete ma ipari műemlék. A falu közepén melegvizű forrás található. Határában tárták fel a több mint 1 km hosszú Zúgó-barlangot, mely nem látogatható.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsőcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésűek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas műhelyeknél van módgyok a’ keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A csetneki völgy szép fekvésű falvaiban tót a lakosság; magyarok csak délen Páskaházán és Kun-Taploczán, meg tótokkal vegyesen Csetneken laknak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kuntaplócza, a csetneki völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 105 házzal és 629, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben Tapolcha és Thopolcha alakban szerepel, mint a csetneki uradalomhoz tartozó község. Későbbi birtokosai a Gömöry, Czékus, Perényi, Bekény, Szontágh, Kerepesy és Czibur családok. A községben három úrilak van. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kuntapolca. Tapolca és Thopolcha néven fordul elé a legrégibb okiratokban. 1341-ben a csetneki uradalom tartozékának említi egy oklevél. Az idők folyamán birtokosai sűrűn váltakoztak. A Gömöry-, Perényi-, Czékus-, Bekény-, Szontágh-, Kerepessy- és Czibur-családok voltak itt földesurak. Régebben Csetnek-Tapolcza néven is ismerték, később Kunova Teplicza szláv néven is szerepel. Bővebben