Kövecses

A község a Gömöri-medence délkeleti részén, a Sajó völgyében, a Sajó jobb partjának közelében, a Gömöri-teraszok kistájon fekszik, a 67-es főút (Tornalja-Bánréve szakasz) és a Rozsnyó-Bánréve vasútvonal (megállóhely) mentén, Sajószentkirálytól 4 km-re északra, Tornaljától 7,5 km-re délre. Mellékutak kötik össze Sajókeszivel (3 km) és Naprággyal (5 km). Határa 160-238 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Hanva, északról Méhi és Sajókeszi, keletről Sajószentkirály, délről pedig Sajórecske községekkel határos. Nyugati határát a Sajó bal parti töltése alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (4,09 km²) 1910-38-hoz képest (4,35 km²) 6 %-al csökkent (1950 után Hanva határának egy részét Kövecseshez csatolták, Kövecses határának egy részét pedig Sajókeszihez).

Népesség

1910-ben 311, 1921-ben 365, 1938-ban pedig 313, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után kárpátaljai szlovákokat telepítettek a községbe, de túlnyomó magyar többségét (2011-ben 77,7 %, a magyar anyanyelvűek aránya 88,3 %) napjainkig megőrizte. A szlovákok aránya 2011-ben 11,7 %, a romáké 9,8 % volt (a lakosság egynegyede - 26,7 % - a roma etnikumhoz tartozik). A lakosság többsége (50,1 %, 1921-ben még 61,6 %) református vallású, a római katolikusok aránya 36,8 %.

Történelem

1323-ban „Kwesd” alakban említik először. 1351-ben „Kueches”, 1427-ben „Koweches” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 15. században a Dancs család birtokközpontja volt, akik 1427-ben 10 portát bírtak a faluban. A 16. század háborúiban lakossága elmenekült. 1551-ben csak 6 jobbágyportája volt. 1773-ban 7 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 38 házában 263 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A 20. század második felében magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézet működött itt.

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar alapiskola és óvoda egyaránt található, határában napkollektoros erőmű működik. Református temploma 1825-ben épült klasszicista stílusban, a szintén klasszicista egykori Jansen-kastély pedig a 19. század elején.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÖVECSES. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Dancs, és Vaisz Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik a’ Sajó mentében egy igen gyönyörűen emelkedő parton, határja jó, réttye elég van, piatzozása három mértföldnyire, keresettye szőlő mivelés által, legelője elegendő, ’s épűletre való fája is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kövecses, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről a Kerepeczi pusztával, alólról Recske helységgel határos, rónaságon fekszik, ut. post. Tornallyától a Putnok felé vivő országút két oldalán, reformatus templommal. A lakosok száma 160, kik közül róm. kath. 7, ref. 140, evang. 13, mindnyájan eredet szülte magyarok. Van 3 1/8 urbéri telek, majorsági jobbágy 4, majorsági telek 19 2/8, zsellér 14, lakó 3; erdő 128 hold. Szántófölde mindent bőven terem; rétje sok és jó takarmányt ad, ollykor egy rész a Sajó vize által elöntetik; a lakosok a szarvasmarha-tenyésztést s hizlalást üzik. Birják Dancs, Abaffi, Lukács urak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kövecses, sajóvölgyi magyar kisközség, 63 házzal és 345 ev. ref. vallású lakossal. E községnek már a XIII. században a kövecsesi Dancs család az ura és ez időben, a mikor Koweches néven van említve, a Czinege család is részbirtokos. Később a mellétei Barna család is jogot tart reá, az újabb korban pedig a Szent-Miklóssy család is. A Dancs család kihaltáig birtokos a községben, mely birtok Lukács Lajos táblabíró neje, szül. Dancs Erzsébet révén, a Lukács családé lett és 1892-ben vétel utján került Nehrer László tulajdonába. A Dancs család utolsó tagja László, csak 4 évvel ezelőtt halt meg. 17 éves korában részt vett a szabadságharczban, Schwechatnál egy ágyugolyó térden felül elvitte a ballábát. Azóta itt lakott. Birtokát ugyancsak Nehrer László vette meg. Van itt három kúria, melyek közül az egyiket a Lukács család építtette, ez most Nehrer Lászlóé, a másik kettő a Dancs családé volt s ezek egyike most gróf Rey Vilmáé. A község református temploma 1842-ben épült. 1879-ben jégverés és árvíz az egész községet elpusztította. Kövecses tájékán feküdt hajdan Chyntalan község, mely e néven 1431-ben merül fel. A községnek van postája és vasúti állomása, távírója pedig Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kövecses. A Dancs-család egyik ága kövecsesi előnévvel már a XIII. században birtokolja a községet Koweches néven. Ugyanekkor a Czineje-családnak is vannak itt földjei. Továbbiakban a mellétei Barna-családnak, majd a Szentmiklóssiaknak voltak itt birtokai. A Dancs-család utolsó tagja, Erzsébet, Lukács Lajos tábornokhoz ment férjhez, akinek révén a Lukácscsaládra szállt át a birtok, majd vétel útján 1892-ben Nehrer László birtokába került. Danes László birtokrészét is Nehrer vette meg. A község három úrháza közül az egyik a Lukács-családtól származott át Nehrer Lászlóra, a másik a Dancs-családé volt és a század elején gróf Rey Vilmáé volt. 1842ben épült a község ref. temploma. A község területe 756 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 313. A községhez tartozik még Csemustag.